Kvantummechanika-Kvantumkémia

2013.07.18. 15:43

kiskep2_2.JPGJohn Dalton, Amedeo Avogadro, Ernest Rutherford, Ludwig Boltzmann, Albert Einstein, Frederick Soddy, Niels Bohr, Erwin Schrödinger, John Pople, Walter Kohn.  Csak néhány név az elmúlt évszázadokból, azok közül akik sokat tettek a kémia természettudományként való elismertségéért, az anyagok összetevőiről, szerkezetéről kialakult tudásunkért. Az itt hallható műsorunkban Dr. Császár Attila professzor, az ELTE Természettudományi Kar Kémia Intézet Fizikai Kémiai Tanszékének vezetője és  Dr. Surján Péter professzor, az ELTE Természettudományi Karának dékánja mutatja be a kvantumkémia területét érintő kutatását.

P1060989.jpg

Mai különleges adásunkban egy olyan tudományról és kutatásairól beszélgetünk, melyről a hétköznapokban nemigen hallunk és gondolatainkban nem nagyon kapcsoljuk össze kortárs kulturális, társadalmi áramlatokkal. Pedig a néprajztudomány mai is nagyon élő, érdekfeszítő és mindenkit érintő tudományág. Célja nemcsak a népi hagyományok, kultúra és művészet utolsó megjelenési formáinak archiválása, gyűjtése, hanem a jelenkor emberének, közösségeinek kifejezési formáinak, a nem írásbeli, narratív tudásának elemzése lejegyzése is. Mészáros Csaba a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézet Társadalomnéprajzi Osztályának tudományos munkatársa mesél a jelenkori kutatások egyikéről, a Hármashatárok című programról.

a műsor innen letölthető

Kép: Átkelés a határon biciklivel a heiligenkreutzi ipari park és Szentgotthárd között. Szentgotthárd, 2012.szeptember 14. Fotók: Mészáros Csaba

page2.jpg
A Budapesti Műszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék több alapkutatási programban vesz részt. Dr.Szirmay-Kalos László tanszékvezető egyetemi tanár és Dr. Kiss Bálint docens, tanszékvezető helyettes egyet-egyet mutat be ezek közül. 

A „Virtuális világok szimulációja és megjelenítése” című kutatásban arra keresnek választ, hogyan szimulálható és jeleníthető meg egy felhő gomolygása vagy folyadék áramlása virtuális világokban, s miként alkalmazhatók ezek az eredmények az orvosi fizikában, diagnosztikában.
Az „Autonóm földi, légi és vízi robotok korszerű irányításelmélete és a mesterséges intelligencia eszközei” című kutatásról beszélgetve megtudhatjuk, hogyan kapcsolódik a Tanszék munkája az automatizálás, robotika, kibernetika széles tudományterületéhez, mellyel az emberiség új világok meghódítását is célul tűzte ki.
A műsor innen letölthető.
A képre kattintva galéria nyílik.



20130508_164304_k.JPG

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) Számítóggéppel Integrált Gyártás Kutatólaboratóriumának egyik nemzetközi együttműködésében, a SmartFrame projektben a kis- és középvállalkozások innovációit, a start up és spin off vállalkozások elindulását segítik tudományos intézetek legújabb technológiáinak megismertetésével és kapcsolati hálók megosztásával, fejlesztésével. A műsorban Dr. Kopácsi Sándor (a képen jobbra), a projekt itthoni vezetője mond pár szót a főbb célkitűzésekről, majd Dr. Haidegger Géza (a kép baloldalán)  beszél a részletekről. www.smart-frame.eu

A műsor innen letölthető, a képre kattintva galéria nyílik.

HostHiggsBosonL.jpg

Artist’s visualization of a Higgs Boson collision
Created for Niels Bohr institute by artist-in-residence Mette Høst

Horváth Dezső, kísérleti fizikus, Széchenyi-díjas kutató, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének tudományos osztályvezetője, a Debreceni Egyetem professzora, az MTA doktora. A CERN-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben, a Nagy Hadronütköztetőben két kutatócsoport vezetője, a CMS kísérlet magyar kutatócsoportjának és az antiproton lassító kísérlet magyar csoportjának vezetője. Adásunkban vele beszélgetünk, a 2012-ben detektált Higgs-bozonról, az LHC ideiglenes leállásáról, kozmológiáról, az ősrobbanásról, a standard modellről, a fizika mai és a fizikusok további kérdéseiről. A műsor itt letölthető.

Régebbi interjúk és felvételek a helyszínen: 

És a műsorban elhangzó zene videóklippje (írta és előadja: Kate McAlpine, tudományos újságíró):

20070404_simonyi2.jpg

1 országos tudományos diákköri mozgalom, 6 év várakozás, 200 egyetemi hallgató, 170 beérkezett pályamunka, 7 alszekció, 21 tagozat, 1,5 év szervezés, 11 szakmai előadás, 30 zsűritag, 3 nap versengés, 75 díj 1 főiskolán. Ezek a számok jellemzik az idén megrendezésre került Országos Tudományos Diákköri Konferencia Informatikatudományi Szekcióját, melynek a Budapesti Gábor Dénes Főiskola adott otthont március 25. és 27. között. Műsorainkban az előkészületekről, a megnyitóbeszédekről, a tagozati beosztásokról, a zsűrizés nehézségeiről, tehetségekről, szakmai lehetőségekről és nyertes pályamunkákról hallhatnak.
A műsorokban közreműködtek: 
Dr. Bognár Géza, egyetemi tanár, a 31. OTDK Informatika Szekció ügyvezető elnöke,
Galambos Máté, BME-VIK, a modellvezérelt fejlesztés tagozat győztese, a Pro Scientia díj nyertese,
Dr. Gyulai József, akadémikus, a Novofer Alapítvány elnöke,
Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere,
Dr. Jarosievitz Beáta, főiskolai tanár, közoktatási szakértő, a 31. OTDK Informatikatudományi Szekció ügyvezető titkára
Dr. Kopácsi Sándor, főiskolai tanár, SZTAKI tudományos főmunkatárs,
Kruppa Kinga és Bana Kornél, DE-IK, a vizualizáció tagozat nyertesei,
Nagy Ákos, BME- VIK, a szoftverminőség tagozat nyertese,
Neumann Gyöngyi és Zsiga Bernadett, GDF, a vizualizáció tagozat második helyezettjei,
Dr. Pataricza András, egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Informatikatudományi Szakmai Bizottságának elnöke,
Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke,
Dr. Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola rektora.

A műsorok itt letölthetők: I.rész - II.rész

A képre kattintva galéria nyílik.

Dr. Lévai Péter, akadémikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Főigazgatójának Petabyte-ok égen, földön és a föld alatt című ünnepi plenáris előadása innen letölthető.

 

 

 

Sybilla1.JPGMi a bibliográfia? Könyvészet? Írásművekről készült nyilvántartó és rendszerező jegyzék? A rendszerező jegyzékeknek összeállításával foglalkozó könyvtári tevékenység, tudományág? Könyvekre vonatkozó minden könyvészeti, irodalom- vagy tudománytörténeti vizsgálódásnak alapul szolgáló kiindulópont? Összeállítása oktatást, kutatást segítő közszolgálati feladat? Régi könyvek történetei, betűi, írói, szereplői között töltött kalandos időutazás vagy töredékekből, apró mozaikokból építkező, fáradtságos, szemrontó, hosszú munka?

Az Országos Széchényi Könyvtárban, a régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiai szerkesztőségében járunk, ahol a magyar tudományos akadémia együttműködésével, különlegesen szép és hosszadalmas munkával állítják össze a régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiáját. A szerkesztőség, munkájával, nagy elődők gyűjtéseit és leírásait követi, amelynek célja a régi magyarország területén kiadásra került vagy magyar nyelvű vagy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező külföldi nyomtatványok rendszerező jegyzékének elkészítése. A régi magyar könyvtár két első kötetét, mely a 1473 illetve 1531 és 1711 között megjelent magyarországi magyar és nem magyar nyelvű nyomtatványokat gyűjtötte össze és írta le 1879 és 1885 os kiadásban Szabó Károly a M. Tud. Akad. r. tagja, az Erdélyi Muzeumi és a kolozsvári M. Kir. Egyetemi Könyvtár igazgatója, a kolozsvári M. Kir. Egyetemen a hazai történelem ny. r. tanára. Ennek folytatásaként jelentek meg a kötet további részei 1971-ben, 1983-ban, 2000-ben és legutóbb az 1655-től 1670-ig tartó időszakot feldolgozó kiadvány az OTKA (az Országos Tudományos Kutatások Alapprogram) támogatásával. Ennek a bibliográfia kutatásnak egy jelentős részét tették ki a nyomdászati, nyomdatechnikai, nyomdatörténeti kutatások is, melynek eredményeiről két külön kötetben a Hungaria Typographica I-II. kötetében számolnak be a szerkesztők, kutatók.

Tabula_hungariae1.JPGAz első nyomtatott térkép, amely Magyarországot ábrázolja szintén az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában van, az 1880-as években került elő, s '82-ben Apponyi Sándor gróf vásárolta meg és adományozta a könyvtárnak 1924-ben. A térkép készítője a térkép jobb alsó részén elhelyezett díszes címmezőben olvasható latin nyelvű felirat szerint egy secretarius Lázár deák volt, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek környezetében élt és dolgozott. A források magyarként jelölik, ám ezt csak részben támasztja alá a térképen található helynevek írása. A térkép elkészítésében esetleg Jacob Ziegler matematikus volt a segítségére.A térkép szerkesztője Georg Tannstetter asztrológus, a bécsi egyetem tanára volt és a művet Johannes Cuspinianus császári tanácsos költségén, Petrus Apianus mester ingolstadti nyomdájában metszették és 1528 májusában sokszorosították. Nyomdászati különlegessége – ami a nemzetközi elismerést is kiváltotta –, hogy készítői különleges, úgynevezett sztereotípia eljárást alkalmaztak: a domborzati jelzések fametszéssel, feliratai pedig ólomlapocskákkal készültek, így érve el szép, egyenletes nyomtatási minőséget. A fekete-fehér nyomatot később kézzel színezték ki. Lipszky János 1804 és 1808 között készített részletes térképéig ezen a térképen volt a legpontosabb település meghatározás.

A műsor itt meghallgatható, a képekre kattintva galéria nyílik.

Kis ország - nagy tudomány

2013.02.21. 20:23

tumblr_lgc3xphRj61qdxt2no1_500.jpg20130116_191104_kicsi.JPG"2012-ben ünnepeltük Magyarország CERN tagságának 20 éves évfordulóját, de még mindig hol halkabban, hol élesebben vetődik fel a kérdés, hogy egy ilyen kicsi és szegény ország miért vesztegeti a pénzt olyan luxuskutatásokra, mint a CERN. “Hány éhező gyereket lehetett volna jóllakatni a gazdag svájci intézetbe fizetett pénzből?” - hangzik a demagóg kérdés.
Az előadás történelmi és gyakorlati példákon keresztül igyekszik választ adni erre a nem triviális kérdésre. Szélesebb kontextusba helyezve megpróbálja bemutatni mit sikerült és mit nem sikerült elérni a magyaroknak a CERN-ben. Ezek alapján a varázsgömbbe előre tekintve próbálja felmérni a jövő lehetőségeit.
Módosítva a közismert jelszót: “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, a jövő részecskefizikusai számára így hangzik a feladat: gondolkodj galaktikusan és cselekedj molekulárisan. A jobbak persze akár a kvark-szintre is lemerészkedhetnek." 
Előadó: Dr. Vesztergombi György egyetemi tanár
Az előadás itt letölthető.
kep_0221_kicsi.JPG


xray5kics.JPGxray7kicsi.JPG

Sokan teszik fel a kérdést, hogy miért költünk annyi pénzt a fizikusok kedvenc eszközeire, a gyorsítókra és a detektorokra, amikor azoknak semmi gyakorlati haszna nincs, a mindennapi élet számára haszontalanok. Az előadás bemutatja, hogy a fizikai alapkutatás „melléktermékeiként” ezek az eszközök mennyire átszövik a modern orvosi gyakorlatot, megkönnyítik az orvosok diagnosztikai és gyógyító munkáját, és sok millió embernek adják vissza az egészségét.

Az előadás első része áttekinti a sugárzások orvosi alkalmazásának történetét Röntgen felfedezésétől napjainkig.

Ebben a történeti részben nézünk vissza a gyorsító-berendezések és a detektorok majd’ egy évszázados fejlődésére is.

A történeti bevezető után először az orvosi diagnosztikában (betegség-megállapításban) használt, a fizikai alapkutatás során fejlesztett berendezések és módszerek ismertetése következik, majd rátérünk a sugárterápiás (gyógyító) alkalmazásokra.

A „hagyományos” sugárterápia eszközeinek a bemutatása után röviden kitekintünk még a sugárterápia fejlődési irányaira, megismerkedünk olyan módszerekkel, amelyek még részben kutatási vagy kísérleti stádiumban vannak csak: a hadronok és a neutronok alkalmazásával a sugárterápiában.

Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

Az előadás hanganyaga itt letölthető.

X-ray photographer Nick Veasey

20121201_13211222.JPGA CERN részecskefizikai kutatóközpont, melyet 1954-ben alapított 12 ország Európai Nukleáris Kutatási Szervezet néven, s azóta nagyenergiájú fizikai kísérletek laboratóriumaként szolgál. A részecskegyorsítók segítségével a fizikusok az anyagi világunk szerkezetét, parányi összetevőit kísérlik meghatározni, valamint a világegyetem keletkezésének eseményeit kutatják. Közben számos gyakorlatban használható felfedezés történt, itt dolgozták ki például a világháló alapelveit. A Nagy Hadron Ütköztető (LHC) a világon a legnagyobb energiákat felhasználó kísérlet, melyben a 27 km-es alagútban a protonok és/vagy nehézionok közel fénysebességre gyorsulnak majd fel, hogy frontálisan ütközzenek. Az ütközéseket 4 hatalmas detektor segítségével rögzítik, másodpercenként 40 millió kép készítésével...

A Genf melletti CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) laboratórium 2006 óta fogad fizikatanárokat saját nemzeti nyelvükön történő továbbképzésre. A magyarok, akik 2006-ban elsőnek reagáltak a CERN kezdeményezésére, idén hetedik alkalommal vettek részt a kilencnapos továbbképzésen. 2012-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy a részecskefizikáról meghallgathassák a legfrissebb szakmai előadásokat és ezáltal továbbképezhessék magukat.

December elsején a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban tartották találkozójukat a tanárok, a CERN-i kutatók és nukleáris technikával foglalkozó szakértők, oktatók, fizikusok. Erről az alkalomról és a tanulmányútról szól a műsor.

itt letölthető-

A műsorban közreműködtek: dr. Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technika Intézetének vezetője, prof. Kroó Norbert, kutató, fizikus, akadémikus, Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnök, prof. Kürti Jenő, egyetemi tanár, az MTA doktora, Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkár, prof. Csom Gyula, a Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány kuratóriumi elnök, Vizkelety Barbara, a Magyar CERN Bizottság titkára, Nemzeti Innovációs Hivatal munkatársa, Kiss István, főosztályvezető Paksi Atomerőmű, Jakab Roland, az Ericcson Magyarország vezérigazgató-helyettes, prof. Lévai Péter, az MTA Wigner Kutatóközpont Főigazgatója,  dr. Antal Ildikó, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum igazgatónője, dr. Frontó András, a Dachs Consulting and Bioscience Magyarországi Fióktelepének képviselője, Mick Storr, CERN Education Group Teachers Program vezetője, Tóth Diána, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium fizika, matematika tanára.

A képre kattintva galéria nyílik.

Kép 0301111.JPGKapronczay Katalin a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár munkatársa mesél az orvostörténet-írás magyarországi kezdeteiről, a magyar orvosi szaknyelv megalapozásáról és egy évszázados lezáratlan pályázatról, melynek feldolgozásában kutatásaival részt vesz. Ma, amikor a tudomány és a technika fejlettsége már számos megoldást, következtetést lehetővé tesz számunkra, és olyan források és leletek váltak vizsgálhatóvá, amelyek révén ismereteink sokszorosa egy egykori vándordiákénak, érdekes feltenni a kérdést – vajon mit tudhatott ő és az akkori orvosok mesterségük, a gyógyítás eredetéről.

A műsor itt letölthető, a képre kattintva galéria nyílik.

Winter-in-Saint-Petersburg-winter-645271_755_552.jpgA V. Molnár Lászlóval készült beszélgetésünket két műsorra bontva tesszük elérhetővé.  Az első részben a polihisztor Ernyey József a Természettudományi Múzeum első igazgatójának életével és munkásságával foglalkozó kutatásokat, valamint az 1703 és 1849 közötti időszak magyar-orosz kulturális kapcsolatait mutatjuk be elsősorban orvostörténeti aspektusból. Hallunk arról, hogyan vált egy devecseri fiúból II. Katalin cárnő udvari orvosa, miután eltávolították a Leydeni Egyetemről, ahol az orvoslás mellett arabisztikát is tanult, ki volt I. Sándor udvari orvosa, később Gogol tanára, vagy a Moszkvai Egyetem Orvos Karának dékánja.

A második részben elhangzó életrajzi beszámolók főként pedagógiatörténeti jelentőségűek, hallhatunk az első egyetemekről, főiskolákról, dékánokról, rektorokról, arról, hogy hogyan vált egy jakobinus nagyváradi jogászprofesszor II. Miklós cár jogi nevelője, majd igazságügyi államtitkára, a lengyel Fehér Elefánt és a legmagasabb cári kitüntetés az Alekszandr Nyevszkíj érdemrend birtokosa. Kalandos életútjukat felidézi kutatójuk, V.Molnár László történész, író.

A műsorok itt letölthetőek:

2. Pedagógusok az Orosz Birodalomban

A képre kattintva galéria nyílik. A műsort és a műsorban szereplő kutatást az OTKA támogatta.


20120628_133127_2.JPG20120628_121434_2.JPGAz MMKM Elektrotechnikai Múzeuma az elmúlt években rendszeresen szervezett és  tartott interaktív kísérleti bemutatókat diákoknak, gyerekeknek az elektromágnesesség, az áram, a villamosenergia fizikai jelenségeiről, szombatonként pedig bármelyik arra járó látogatónak. A Jedlik-teremben kivitelezett kísérletek, a Bláthy-terem mozgó, működő tárgyai, az első transzformátorok, az első villamosított háztartási eszközök, iparművészeti remekek a közvilágítás történetéből, mind-mind felkeltik a múzeumba érkezők érdeklődését a fizika e tudományága iránt. A Múzeum gyűjteménye révén visszapillanthatunk a 19. század fellendülő iparára, világszerte ismert kutatóira, mérnökeire, ambiciózus vezetőire. Megismerhetjük Jedlik Ányos, Bláthy Ottó Titusz, Bródy Imre, Déri Miksa, Ganz Ábrahám, Kandó Kálmán, Mechwart András és Zipernowsky Károly életét, munkásságát. Az interaktív tárlatvezetések és utazó fizikaórák mellet az intézmény számtalan összejövetelnek is színteréül szolgált. Sok díjátadót és tudományos üléseket is tartottak itt, többek között a CERN fizikatanári továbbképzésében résztvevők találkozóját is.

Az itt letölthető műsorban Antal Ildikóval, az intézmény igazgatójával beszélgetünk, majd egy tárlatvezetésen veszünk részt Jarosievitz Zoltánnal. A képekre kattintva galéria nyílik.

A műsort és a műsorban szereplő kutatást az OTKA támogatta.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló

2012.07.19. 16:33

foep.gifEbben a műsorban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Asztrofizikai Obszervatóriuma – rövidebb nevén a Svábhegyi Csillagvizsgáló mutatkozik be, az 1997-től 2009-ig az intézet igazgatói posztját betöltő Balázs Lajos fizikus segítségével.

A nagyszombati egyetem obszervatóriumának alapításáig vezetik vissza az intézet történetét, de a legmeghatározóbb időszaka a 19-20. század fordulója volt, amikor a Főváros anyagi támogatásával és területén, Konkoly Thege Miklós 1899-ben a magyar államra hagyományozott eszközeivel, berendezéseivel, valamint Tass Antal csillagász, dr. Vass József és Klebesberg Kúnó kultuszminiszterek munkájának köszönhetően, 1921 és 1928 között a svábhegyi épületegyüttesben újraéledt és újraindult a magyarországi égi megfigyelés.

Legfőbb kutatási területei a változó (pulzáló) csillagok szerkezetének, a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének vizsgálata, exobolygók megfigyelése, valamint debreceni napobszervatóriumában a naptevékenység dokumentálása. A műsor itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik.

A műsort és a műsorban szereplő kutatást az OTKA támogatta.

180px-Michael_Polanyi.pngpersonal-knowledge2.JPG99_01_125_2.JPG

Polányi Mihály egy olyan kevéssé ismert magyar tudós, aki számtalan pálya- és sorstársának életét, karrierjét egy személyben is reprezentálhatja. Budapesten született. 1891-től 1976-ig tartó életében szolgált orvosként Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében az első világháborúban, később elismert tudós volt Berlinben kémikusként, majd az angliai Manchesterben az egyetem társadalomtudományi professzora lett, akkortól már a tudományfilozófia területén is publikált.

Életéről, tudományos tevékenységéről, filozófiai állásfoglalásáról és az életművéhez kapcsolódó kutatásokról Paksi Dániellel beszélgettünk, aki a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének tudományos munkatársaként Polányi Mihály életművét és filozófiai rendszerét kutatja.

A műsor innen meghallgatható, a képekre kattintva galéria nyílik.

A műsort és a műsorban szereplő kutatást az OTKA támogatta.

Europaiak  torokok.JPG"A misztikusok az igazságot - Istent - nem kívül, a külvilágban, hanem belül, önmagukban keresik. Lemondanak a világi javakról, feladják vágyaikat, akaratukat. Mindannak, ami a világhoz, e hús-vér létezéshez köti az embert, összefoglaló neve a nefesz. A feladat - vagy inkább lehetőség - nem más, mint ennek a nefesznek a megzabolázása: "Aki lelke démonát (nefesz) legyőzi, a hit Bölcs Salamonja lesz." - tartja egy népszerű dervis-ének.
E félelmetes lélek-démon azonban nem más, mint a szerepek összessége, maga a színdarab. Az álarcok sokasága - a szerepjátékba való belefeledkezés - fátyolként borul a szemünk elé, s megakadályozza, hogy igazi lényünket megpillanthassuk. Nem látván az igazi szépséget, vakon, eszement bolond módjára bolyongunk a világban. Ezt az állapotot a szúfik egy híres szerelmi történettel példázzák. Medzsnún, mivel Lejla iránti szerelme nem teljesülhetett be, elbujdosott. Pusztai magányában állandóan szerelmese szépségéről ábrándozott, gyönyörű énekeket szerzett róla. A fájdalom azonban olyannyira elvette az eszét, hogy amikor végre valóban találkozott kedvesével, nem ismerte fel őt. E medzsnúni helyzet a bektasi életszemlélet kedvelt parabolája: nem vesszük észre azt, ami nyilvánvaló, olyannyira el vagyunk foglalva a keresésével.
Fel kell tehát ocsúdni az öntudatlan álomból, ki kell nyitni a szemünket. Csakhogy ez ésszel nem megy, az isteni létezés világába az elme nem léphet be. "Az elme így szól: Megkeresem a Nap fényét! - s keményen dolgozik." - vélekedik Kajguszuz Abdál. Mit lehet tenni?

Nem találtam gyógyírt bánatomra Egyiptomban
"Menj, keresd Hadzsi Bektas gyülekezetét!"
S ha Molla Hünkárhoz (Mevlána) fordulnék
S dervis lennék, vajon kedvesemet megtalálnám-e?
Vagy talán az utána való bánkódástól meghalok?

- teszi fel a kérdést egy XVII. századi misztikus énekmondó (ásik). A válasz többé-kevésbé egyértelmű: Bármit tesz is, bárkihez fordul - legyen az akár a leghíresebb mester - az nem viszi közelebb a célhoz, az Istenben való feloldódáshoz. De a vágyakozástól talán meghal, persze nem a test, hanem a nefesz, s ekkor feltárul Isten arca, az utazó célhoz ér.                Az utat mindenkinek magának kell bejárnia, mégis létezik segítség, a mester (mürsid) és a közösség (dzsem'). Egy óra részegség a bölcsek társaságában többet ér, mint ezer év magányos böjtölés és vezeklés. - írja Kajguszuz Abdál.(Kaygusuz 1983. 50.)" 

forrás: Ágoston Gábor - Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek, Terebess kiadó, Budapest, 2002

A török hódoltság-kori Magyarországról, etnikai berendezkedéséről, történetéről, kultúrájáról mesél a következő 60 percben, a zenészként és históriás énekek szakavatott előadójaként is ismert Sudár Balázs, MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

 A műsor itt meghallgatható.

 A műsort és a műsorban szereplő kutatást az OTKA támogatta.

 

 

Rádiócsillagászat

2012.06.20. 20:33

images_1.jpg „A nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (angolul: Very Long Baseline Interferometry, VLBI) egy, az 1960-as évek végén kifejlesztett rádiócsillagászati megfigyelési technika. Lényege, hogy egyidőben, azonos égi rádióforrást több, egymástól távoli rádióteleszkóppal figyelnek meg. A jeleket mágnesszalagokra (újabban mágneslemezekre) rögzítik. Az adathordozókat összegyűjtik, és egy központi helyen, a korrelátorban visszajátsszák. A speciális számítógép segítségével áll elő – utólag – az interferencia. A módszer előnye, hogy a képalkotás szögfelbontását nem az antennák mérete, hanem a köztük levő távolság (az ún. bázisvonal hossza) határozza meg. Ez a Földön akár több ezer kilométer is lehet. A technika asztrofizikai alkalmazásaVLBIelv.jpgi közül a legfontosabb a Tejútrendszerben és a távoli galaxisokban található fényes, kompakt rádióforrások nagy részletességű feltérképezése. A VLBI egyben fontos geodéziai és geofizikai mérési módszer is. Segítségével nagy pontossággal meghatározható a Föld forgása a távoli aktív galaxismagokhoz (kvazárokhoz) rögzített vonatkoztatási rendszerben, vagy a Föld kőzetlemezeinek tektonikus mozgása."         http://www.sgo.fomi.hu/

 

Hallgassák meg műsorunkat, ami most a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumából jelentkezik, ahol Dr. Frey Sándor csillagásszal beszélgetünk a rádiócsillagászatról, extragalaxisokról, a legújabb technológiákról, kvazárokról, időről és távolságokról, valamint az obszervatórium történetéről. A képekre kattintva galéria nyílik a helyszínen készült fotókkal.


50.JPG"A tudományfilozófia egyfelől a filozófia azon ága, mely a tudomány filozófiai kérdéseit vizsgálja, úgy mint a tudományos megismerés lehetőségeit, módszereit, a tudományos igazságok és következtetések érvényességének okait.Ebből a szempontból a tudományfilozófia a tudománnyal foglalkozó vizsgálódások olyan sorába tartozik, mint a tudománytörténet, a tudományszociológia, a tudomány etikája, azzal  a megkülönböztetéssel, hogy a témái episztemológiai, ontológiai, metodológiai (tehát filozófiai) természetűek. Másrészt a tudományfilozófián olyan filozófiai vizsgálódásokat is értenek, melyek a tudomány módszerével közelítenek a filozófiai kérdésekhez, ezáltal az analitikus filozófiával rokoni kapcsolatot mutatnak." (wikipedia)

Adásunkban a tudományfilozófiáról ennél többet is megtudhatnak: Szegedi Péterrel, az ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének munkatársával beszélgettünk. A műsor itt letölthető, a képre kattintva galéria nyílik.

A műsort és a műsorban szereplő kutatást az OTKA támogatta.

773px-Sanzio_02.JPG„A tudományfilozófiában és a tudománytörténet-írásban azok a törekvések tűnnek ígéreteseknek, amelyek egyrészt szintetizálják a tudománytörténeti és filozófiai mozzanatait, másrészt túllépnek a szűkebb tudományfilozófián, amennyiben az interdiszciplinaritás felé mozdulnak el, és/vagy visszahelyezik a tudomány problémáját a filozófia alapvetőbb kontextusába (visszacsatolva a tudományfilozófiát a kontinentális tradícióhoz). Ilyen törekvés a technoscience irányzata, a természettudományok fenomenológiai-hermeneutikai és kultúrtörténeti megközelítése, a matematikafilozófia új, „történeti"-ként jellemezhető irányzatai, továbbá a tudományfilozófiát kiegészítő kommunikációfilozófiai, antropológiai, pedagógiai-lélektani vizsgálódások." - így ír a tudománytörténet írást érintő kutatásairól Székely László, az MTA filozófiai kutatóintézetének munkatársa. Beszélgetésünkben azt is meghallgathatják mit is közvetíthetnek ma a azok a fennmaradt történeti források, melyek központi témája a tudomány és annak művelői, hogyan elemezhetőek ezek az írások és milyen körülményeket, előírásokat kell figyelembe venni, amikor tudománytörténet-írásba fogunk. Műsorunk innen letölthető, a képre kattintva további képek láthatók.

 

  
Egy múzeum nem csak kiállításai és azokhoz kapcsolódó programjai által végez közművelődési tevékenységet. A kiállítások hátterében, a színfalak mögött nagy apparátust igénylő művészettörténeti, restaurátori, kurátori kutatások, hosszú évekig tartó régészeti feltárások, évtizedes munkát igénylő adatgyűjtések, gyűjteményi rendszerezések is húzódnak. A kiállítások látogatása mellett ezekről ritkábban értesül a látogató, keveset hallunk a múzeumi intézmények tudományos tevékenységéről, ám a Szépművészeti Múzeum programjai során törekszik arra, hogy a közönség közelebb kerüljön és jobban megismerje a múzeum gyűjteményeit, azok gyarapítását és rendszerezését, katalógusba foglalását célzó tevékenységeket. Adásunkban a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese, dr. Czére Andrea és       a múzeum könyvtárának vezetője      dr. Újvári Péter számol be a múzeum gyűjteményeiben, restaurátor műhelyében és könyvtárában zajló munkáról.
 
 
 
 
 

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.

 

Az alábbi oldalakon további képek és információk találhatók:  

http://www.mke.hu/lyka/05/145-150-muzeum.htm http://www2.szepmuveszeti.hu/antik_gyujtemeny/classica.php

A klasszikus newtoni fizika kiteljesedése és az einsteini elméletekkel kezdődő modern fizika megszületése közti tudományos élet rendkívül gazdag volt tehetségekben elméleti és kísérleti területen egyaránt, s ez nemcsak nemzetközi viszonylatokban vizsgálható, hanem a két világháború közti Magyarországon is, ahol szintén igen jelentős alkotók és oktatók tevékenykedtek. A kísérleti technika fejlődésének következményeként a klasszikus fizika módszereivel leírhatatlan, előre ki nem számítható jelenségekkel szembesültek a tudósok, amelyek új problémák, új megoldandó kérdések, és új elméletek felé mutattak. A kérdésfeltevés módja is megváltozott, a miértek helyett a hogyan-ra helyeződött a hangsúly és a természettudományok filozófiai problémái is élesebbé váltak. A következő egy órában Füstöss László fizikus, egyetemi docenssel beszélgetünk a két világháború közti Magyarország oktatási helyzetéről, ezen belül a fizikai képzés fejlődéséről, kiváló tehetségekről, Neumann János, Wigner Jenő, Teller Ede, Szilárd Leó, Bay Zoltán, Ortvay Rudolf és kortársaik, tanítóik tevékenységéről.

A műsor innen letölthető,

a portréfotóra kattintva pedig képgaléria nyílik.

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A debreceni botanikus kertben, a látványos sétány végén, a burjánzó növények közül alig észrevehetően bukkan fel az MTA, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet Napfizikai Obszervatóriuma, ahol már 1958 óta zajlanak folyamatos kutatások, megfigyelések, s a csendes természeti környezetben a világ legnagyobb adatbázisa fejlődött ki a naptevékenységgel összefüggő jelenséggel, a napfoltokkal kapcsolatban.

„Az osztály 1958 elején a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Botanikus Kertjében álló egyetemi bemutató csillagda épületébe költözött és itt Dezső Loránt vezetésével az MTA Napfizikai Obszervatóriuma néven új kutatóintézet jött létre. A költözés után az egyetemi csillagvizsgáló eredeti épületét kibővítették, és két fotohéliográffal megkezdődött a rendszeres észlelés. 1972-ben az egyik fotohéliográf a gyulai víztorony tetején kialakított Gyulai Megfigyelõ Állomásra került, ami kettős előnnyel járt. Egyrészt a világon csak egyetlen naptávcső van, melynek cölosztát-tükre a talajszinttől magasabban van, mint a gyulai távcső (43m), ami a leképezés szempontjából döntően fontos körülmény, másrészt így az év folyamán átlagban 50-nel több olyan nap van, amikor készül saját észlelésünk. A  hetvenes évek elején jelentős fejlesztés történt az obszervatóriumban, az épületet kibővítették és egy nagy koronográfot állítottak fel. A műszerhez spektrográf és egy Lyot-típusú H-alfa szűrő tartozik. 1980-ban az obszervatóriumot újból egyesítették az MTA Csillagászati Kutató Intézetével, amelynek jelenleg napfizikai osztályaként működik.”

Dr. Ludmány András az obszervatórium vezetője mutatja be az intézetet és az ott folyó kutatásokat. A félórás beszélgetés innen letölthető, az albumhoz a képekre kattintva juthatnak el.

 

Decemberi műsorunkban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai meséltek egy-egy, a gyűjteményhez kapcsolódó kiállításról. Az 1802-ben alapított nemzeti gyűjteményben rengeteg olyan kincs van, mely ugyan a kutatóktól nincs elzárva, mégis ritka alkalmak egyike, hogy a közönség számára kiállítják. A könyvtár térképészeti osztályán, nemzetközi szinten is jelentős történeti dokumentumok, iratok, térképek és glóbuszok sorakoznak, s a könyvtár könyvtárakról szóló szakgyűjteménye is, egy emeletnyi önálló egységével, egyfajta önreprezentációjával szinte múzeumi hangulatúvá varázsolja az intézményt.

Plihál Katalinnal és Elekes Irénnel a könyvtár két munkatársával beszélgettünk a nagy glóbuszkiállításról és egy kisebb kamara-kiállításról, amely a Magyarországon 1888-ban alapított női könyvgyűjtemény értékesebb darabjait mutatta be.                                  

Az interjúk - Elekes Irénnel a Magyar Asszonyok Könyvtárának történetéről és Plihál Katalinnal a nyomtatott, magyar nyelvű föld- és éggömbkiállításról - a nevekre kattintva letölthetők. A fényképalbum a képekre kattintva elérhető (a képeket készítette: Kozma Katalin és Nagy Helga).

2011. január 25-i műsorunkat ismét a természettudományt tanító tanárok és tehetséggondozók munkájának bemutatására szántuk, hiszen nagyon keveset hallunk ugyan róla, de számos olyan program, tanári kezdeményezés, nemzetközi együttműködés, fesztivál és innovációs vásár van, ahol a diákok saját alkotásaikkal, kutatásaikkal megjelenhetnek. Ilyen alkalmak például a TIT Kossuth Klub által szervezett Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás, mely a francia alapítású MILSET mozgalom tagjaként biztosítja a díjazottaknak a nemzetközi kiállításon való szereplést. 2010. december 7-én egy úgynevezett Tehetségpont, a Gábor Dénes Főiskolán tehetségnapot szervezett, ahol a felkarolt középiskolás diákok mutathatták be a közönségnek sokszor már nemzetközi – amerikai és japán – díjakkal kitüntetett munkájukat, s tanáraik külön kis workshop-okon ismertették érdeklődő kollégáiknak módszereiket, ötleteiket, melyekkel a természettudományokat próbálják a tanulókhoz közelebb vinni. Ezen a rendezvényen beszélgettünk Dr. Gambár Katalinnal, a Gábor Dénes Tehetségpont vezetőjével, Darvas Dominikával, a moszkvai 2010 Expo Sciences Europe rendezvényére kijutott diákalkotóval, valamint Dr. Jarosievitz Beátával, aki 2010-ben megkapta a fizika népszerűsítéséért járó Ericsson-díjat. (A nevekre kattintva az interjúk letölthetők, a képekre kattintva pedig egy belső videoösszefoglaló található.)

Gravitációs Hullámok

2010.11.23. 23:59

„Előfordulhat az, hogy egy hatalmas tömegű csillag körül azt mondjuk, hogy meggörbül a téridő. Viszont, hogyha ez a csillag mozog, akár a térben, akár két csillag kering egymás körül, akkor a keringés következtében a tér-idő más-más pontjait fogalja el, és ezáltal a tér-idő görbülete is változik. Egyszerűen, lényegében követi a csillag mozgását. Igen ám, de ha ezek a csillagok nagyon gyorsan keringenek egymás körül,  vagy egy nagytömegű szupernova robban föl, akkor ez annyira megrázza a tér-időt, hogy ezek a görbületek fodrozódásokká, hullámokká alakulnak és tovaterjednek a tér-időben, csakúgy, mint ahogy a vízbe dobott kő hullámokat gerjeszt, a becsapódás helyétől távolodó hullámok alakulnak ki. Hasonlóképpen van ez a tér-idő esetében is, és a téridőnek ezen fodrozódásait nevezzük gravitációs hullámoknak.”

 

A  2010. november 23-án elhangzott műsorban Debreczeni Gergely, fizikus beszél a gravitációs hullámok jelenségéről, és az azt detektálni kívánó kísérletekről. Itt meghallgatható.

 

 

süti beállítások módosítása