A társadalmi múzeum

2014.12.12. 19:52

Gondolták volna, hogy a hagyományainkat, népművészetünket őrző, ápoló, bemutató nagy múltú szakmúzeum, a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe fröccsöntött indián figurák, deszkáscipő vagy éppen szappantartó is bekerülhet? A Néprajzi Múzeum jelenkori kutatásairól és az úgynevezett társadalmi múzeumról beszélgetünk mai műsorunkban. A Néprajzi Múzeum a jelenkorra a kortárs kulturális és társadalmi jelenségek vizsgálatára és dokumentálására hozta létre 2003-ban a MaDokk programot. A program részeként 2013 januárjától, havonta a múzeum honlapján bemutatkozik a hónap műtárgya, mely jelenkori populáris kultúránk részei, mindennapi tárgyaink közül válogat, s keresi a mögöttes történeteket. Ez a projekt mutatkozik be MaDokk Tárgymutató címmel a Nyitva! fesztivál keretében. Frazon Zsófia etnográfussal beszélgetünk. A műsor itt meghallgatható.

Mai műsorunk a médiáról szól. Egészen pontosan a média szerepéről különböző tudományos kutatások eredményeivel illetve kockázataival kapcsolatban. A Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének docense Dr. Vicsek Lilla által vezetett kutatás arra keresett válaszokat, hogyan befolyásolja az emberek gondolkodását, döntéseit a média az őssejtkutatásról és génmódosításról szóló cikkeivel, híreivel. Műsorunk itt meghallgatható.

eötvös3.gif"Ha volt egy forró vágya szívemnek, valami, mit az isteni gondviseléstől kértem, az az volt, hogy fiam kitűnő ember, hogy a hazának hasznos és tisztelt polgárja legyen. Nincs ember nagyravágyás vagy szerényebb névvel nevezve hiúság nélkül és azon mértékben, melyben magunk fényes terveinkkel felhagyunk, követelőbbek leszünk gyermekeinkre nézve, s még igen kicsi gyermek voltál mikor benned már nagy embert akartam látni. Ezen vágy megmaradt s valószínűleg meg fog maradni életem végéig, de mily úton jutsz fel a magasságra hol látni szeretnélek, mily pályán s minő küzdelmek után nyered el koszorúdat, az nekem közömbös, sőt ha választanom kellene éppen a tudomány mezején szeretném látni diadalaidat. Nemcsak mert az talán az egyetlen küzdőtér, melyen tisztán mehetünk keresztül, de mert tevékenységünk sehol nem hat oly tág körben, mert fáradságunk sehol nem gyümölcsözőbb. Ha a politikát nem űzném, mint tudományt s országunk kormányát nem tekinteném egy nagy praktikumnak, melyben elveim helyességét gyakorlatilag megpróbálom, s naponta a legérdekesebb kísérleteket teszem és a legvéletlenebb tapasztalatokat gyűjtöm, elundorodtam volna már régen hivatalomtól, mely végre csak annyiban ér valamit, amennyiben a tudomány által felállított eszmék alkalmazására tért nyújt, vagy éppen ezen eszmék terjesztésére eszközül szolgál." (Részlet Eötvös József fiának, Lorándnak írt leveléből, 1869. február 2.)
Eötvös József életéről, munkásságáról és leveleinek tervezett legújabb kiadásáról beszélgetünk a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával, Czieger Andrással. A műsor itt meghallgatható.

A játékelméletről

2014.11.19. 16:11

800px-Pieter_Bruegel_d._Ä._041b_k.jpg"Szarvasvadászat után a törzs vadászai a zsákmányt egyenlően osztották el egymás között. Annak ellenére maradt fenn ez az osztozkodási szokás, hogy az élősködésre is lehetőség nyílt. Jónak és Rossznak egyforma zsákmány jutott, pedig Jó mindent elkövetett, hogy az elosztandó zsákmány mennyisége a lehető legnagyobb legyen. Ezzel szemben Rossz a vadászat közben málnázott és gombát szedett, s emiatt két szarvas is megszökött. Mégis Rossz járt a legjobban, bár egyéni hasznának mértéke eltörpül a közösségnek okozott kárhoz képest. A súlyos következmények a következő vadászaton jelentkezhetnek, mivel nem lesz mit szétosztani, ha akkor mindegyik vadász Rossz példáját követi. Az éhen maradt vadászok pedig gondolkodhatnak azon, hogy a jövőben talán a vadászattól távol maradó Magányos példáját kellene inkább követni, aki aznap sült ürgét evett, ami több a semminél. A legfontosabb kérdés azzal kapcsolatos, hogy az önző, egyéni érdekeiket követő vadászok tudják-e hasznosítani az összefogás előnyeit, ha ezzel egyúttal megteremtik az élősködés feltételeit is. Mit tegyenek?"
Szabó György, fizikus A Jó, a Rossz és a Magányos számítógépes küzdelme című cikkéből idéztünk mai műsorunk felvezetéseként, melyből ki fog derülni, hogy lehet-e önzetlenség a haszonlesés, hogyan modellezhető egy társadalmi tragédia egy tányér levesben, mi köze a baktériumoknak és a galamboknak a játékelmélethez. Szabó György az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Komplex Rendszerek Osztályának vezetőjével, tudományos tanácsadóval beszélgetünk a játékelméletről, és az evolúciós játékelméletről. A műsor ide kattintva meghallgatható.

 

20140606_140254_vvv.jpg

Holló Szabó Ferenc, az ELTE TTK Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani Központjának adjunktusa, a múzeum vezetője, 1992 óta megszállottan gyűjti a matematika történetére és oktatására vonatkozó írásos emlékeket, dokumentumokat, hagyatékokat és szemléltetőeszközöket. Ebből jöhetett létre a Bakos Tibor Matematikai Gyűjtemény (Bakos Tibor sok éven keresztül volt a KÖMAL főszerkesztője), és az Első Magyar Matematika Múzeum az ELTE Természetrajzi Múzeumának külön egységeként.
Műsorunkban Holló Szabó Ferenc mutatja be a múzeum munkájában közreműködő munkatársait, Bérczi Szaniszlót, ELTE TTK Általános Fizika Tanszékének egyetemi docensét, Rendek Petrát, a múzeumi foglalkozások állandó közreműködőjét, Rendek Péter informatikus-mérnököt, Varga Tamás Péter szabadalmi ügyvivő, iparjogvédelmi szakértőt, Kabai Sándor mérnök számítógépes grafikusművészt, akik többek között a Holdkőzet és Szimmetriaklubról, a kisgyermekeknek szóló matematikai kifestő füzet-sorozatról, a matematikai jelenségek vizualizálásáról, geometriáról és művészetekről, újrahasznosított anyagokból építhető 3d nyomtatókról és a Hunveyor űrszondáról mesélnek. A műsor itt meghallgatható.

dr.kovacs_k.jpgKovács László professzor a Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos rektor helyettese, neves tudománytörténész. 1990 óta foglalkozik fizikatörténeti kutatásokkal elsősorban a 20. századi magyar fizika történetével. E témában habilitált 2000-ben a Debreceni Egyetemen. Az általa vezetett kutatócsoport kiadványsorozatot, valamint számos írást jelentetett meg és sok hazai és külföldi előadás tartott. Tudománytörténeti publikációiban többek között foglalkozott Bay Zoltán, Eötvös Loránd, Hevesy György és Wigner Jenő munkásságával, életével. A történeti kutatásai mellett igen jelentős szerepet vállalt az ismeretterjesztés területén is és hosszú éveket áldozott a magyar fizikusok emlékhelyeinek összegyűjtésével, felkutatásával, dokumentálásával.
Műsorunkban tudománynépszerűsítő és oktatótevékenységéről beszélgetünk, ahol diák és későbbi tanári éveinek emlékei és szereplői idéződnek fel, tehetséges diákjai és kedves gimnáziumi tanárnője, az idén júliusban 106. életévét betöltő Kugler Sándorné fizikatanárnő is. Műsorunk itt meghallgatható.

20140529_121757.jpgA giesseni  Mathematikum a világ legelső interaktív matematika múzeuma, ahol 150 szemléltető eszköz tárja szélesre számunkra a tudomány kapuit és a matematikai jelenségeket kézzelfogható formában ismerhetjük meg. Ebből a múzeumból érkezett a Budapesti Goethe Intézet szervezésében 20 demonstrációs eszköz, matematikai játék, a Népligetben lévő Planetáriumba, ahol összesen közel 3 és félezer iskolás ismerkedhetett a jelenségekkel a kiállítás nyitvatartásának három hetében. A Szemléletes Matematika című kiállításról a nyüzsgő gyerekraj közepén Kövesi Judit beszél, aki maga is jelentős részt vállalt a szervezésben, majd Dr. Nagy Mártát, az intézet kulturális osztályvezetőjét kérdeztük a Budapesti Goethe Intézet küldetéséről, közéleti, oktatási szerepéről. A Planetárium egyéb műsorairól, közművelődési tevékenységéről, programjairól pedig a csillagász előadó munkatárs, Nyerges Gyula mesél. A műsorunk itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik.

cats_MJ.jpg

2014 március 22.-én ért véget egy nagy ívű munka, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 14 kötetének szerkesztése és kiadása, melynek hátterében negyven évnyi munka áll és egy önfeláldozó munkaközösség, amely 2002-ben elismerésként megkapta a Kisebbségekért Díjat, a Magyar Köztársaság kitüntetéseként. A különleges könyvsorozat befejező kötetének ünnepélyes bemutatójára Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egylet székházában került sor. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár a 16.-19 századi erdélyi magyar nyelv szókincsének a gyűjteménye. Az anyagot, mintegy másfél millió adatot Szabó T. Attila gyűjtötte össze a legkülönbözőbb történelmi forrásokból. Ennek a hatalmas adatgyűjteménynek a feldolgozása, szerkesztése, gondozása ért véget a 14. kötettel és erről a hatalmas munkáról beszélt az ünnepélyes könyvbemutatón az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Sipos Gábor, levéltáros, Szilágyi N. Sándor, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, nyelvész és Fazakas Emese a jelenlegi főszerkesztő. A műsor itt meghallgatható és a képre kattintva galéria nyílik.

20140323_103908_3_2.jpg

Az 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum Egylet állattani gyűjteményének ápolását, és bővítését a kolozsvári tudományegyetem alapításakor annak biológia kara vette át, s ma már több mint 300 ezer gyűjteményi darabot számlál. A múzeum jelentős szereppel bír nemcsak a romániai tudományos életben, de a kolozsvári kulturális életben is, hiszen számtalan alkalmat szerveznek munkatársai, hogy az érdeklődő látogatókat, gyerekeket, iskolás csoportokat, diákokat megismertessék szűkebb lakóhelyük természeti értékeivel, és a tágabb életterünk, a Föld élővilágával. A Kolozsvári Állattani Múzeumhoz 2001-ben új egységet kapcsoltak, a Vivárium-ot, amely élő állatok, pókok, teknősök, kígyók, kisebb madarak, halak bemutatása mellett sérült vadon élő állatok felgyógyításával, elárvult házi kedvencek gondozásával is foglalkozik. A kiállítások felfedezésében Osváth Gergő és Kelemen Attila volt segítségünkre. A műsor itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik. 

20140314_150028_kk.jpg

Ógyalla, a szlovákiai Hurbanovo, a Konkoly Alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium, a mai szlovákiai központi csillagvizsgáló otthona. Ógyallán ezen kívül működik még két szintén Konkoly Thege Miklós által alapított intézmény a geomágneses és a meteorológiai obszervatórium melyek ma a Szlovák Akadémia intézetei. Konkoly Thege Miklós életéről és tudományos munkásságáról is olvashatunk abból a könyvből, melynek keresztelőjére 2014 március 14-én került sor, írója Ladislav Druga, a csillagvizsgáló munkatársa, és amely rövid áttekintést nyújt a csillagászat történetéről egészen napjainkig. A könykeresztelőre eljutott Bartha Lajos amatőrcsillagász, csillagászattörténész is, műsorunk első felében ő beszél Konkoly Thege Miklós életéről, alkotásairól, a csillagvizsgáló történetéről, majd Ladislav Druga, a Konkoly Thege Polgári Társulás elnöke mesél a könyvről, annak keresztelőjéről és egy bizonyos keresztanyáról. Közben a könyvkeresztelő hangulatát visszaidézve az eseményen részt vevő gyermek harmónika együttes zenéje hallható. A műsor itt meghallgatható és a képre kattintva további képek találhatók.

Just Use It! csak Használd!

2014.05.26. 16:10

hb.JPGAz Agykutatás Hete című nemzetközi programsorozat az 1990-es évek óta minden tavasszal megrendezésre kerül és eseményeivel, előadásaival, kiállításaival az agy kutatásával foglalkozó tudományágakra és azok céljaira hívja fel a figyelmet. Ekkor a világ minden részén, a tudományterületen dolgozó kutatók megpróbálják az agykutatás eredményeit a nyilvánosságnak bemutatni, az agykutatásban érdekelt betegségek gyógyításának, a pszichiátriai ellátás kérdéseivel foglalkozni, mert ezek a kérdések most egyre nagyobb jelentőséget kapnak világszerte. Ennek megfelelően, most már hosszú évek óta, Magyarországon is van valamiféle rendezvény ezen a márciusi héten, ahol a nem szakmai közönség megismerkedhet ezekkel a kérdésekkel. A 2014-es programok közül az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában berendezett pszicho-fiziológiai játszóházat mutatja be Dr. Balázs László, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet munkatársa, ahol a kognitív pszichológia kutatásaival és eszközeivel ismerkedhetünk meg. Szó esik látási, hallási, tapintási ingerek feldolgozásáról, reakció-időkről, agyi hullámokról, érzéki csalódásokról. További közreműködők: Kocsis Zsuzsa és Farkas Dávid az MTA Intézetének fiatal kutatói. A műsor itt meghallgatható. 


20140210_162921_k.jpg

Budapesten az Attila út 93. szám alatt működik az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Hagyományteremtő szándékkal indították tavaly útjára a minden évben megrendezésre kerülő Tudós Évfordulók című kiállítássorozatot. Idén olyan jeles az agrártudományhoz kapcsolható tudósok, gondolkodók életművét, munkáit, könyveit mutatják be az érdeklődőknek, akik munkásságának valamilyen jeles eseményéről, fordulópontjáról vagy születésük illetve haláluk évfordulójáról 2014-ben emlékezhetünk meg. A kiállítás legkiemelkedőbb szereplője Herman Ottó, akinek halálának 100. évfordulója alkalmából ez év során számtalan programon emlékeznek meg életéről és alkotásairól.

Az itt meghallgatható műsorunkban a könyvtár főigazgatójának Lükőné Örsi Gabriellának és Dr. Halmos Gergőnek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatójának megnyitóbeszéde hangzik el, valamint az intézmény programjairól és történetéről beszélgetünk Vincze Petronella szervező titkárral. A képre kattintva galéria nyílik.

http://www.omgk.hu/

 

20140121_164208_v.jpg

 „Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Állandó kiállítások mellett évente 2-3 időszaki kiállítással várják a látogatókat.”

Ez a hivatalos rövid bemutatása az Érden megalapított Földrajzi Múzeumnak. De hogy egy kicsit a paravánok mögé is bekukkantsunk és megelevenedjenek a bemutatott tárgyak, néhány nevet emelünk ki azon magyar tudósok, kutatók névsorából, akiknek életművét, expedícióit, tárgyi emlékeit a múzeum ápolja és kutatja. 

 

Kőrösi Csoma Sándor, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. Gróf Teleki Sámuel Kelet- Afrika kutató, aki életcéljának új földrajzi felfedezések megvalósítását tekintette. Stein Aurél, aki nyugati egyetemi orientalisztikai tanulmányok után vált Kína, India, Irán világhírű régész kutatójává. Baktay Ervin, India kultúrájának, művészetének népszerűsítője. Déchy Mór, alpinista, tudományos kutató, a Kaukázus egyik legjobb ismerője. Teleki Pál a modern gazdaságföldrajz hazai megalapítója, kitűnő térképész. Prinz Gyula, geográfus-geológus, aki csodálatos panoráma tusrajzokon örökítette meg a kínai Tien-san csúcsait, völgyeit. Reguly Antal a finnek után az oroszországi kis rokonnépek (vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek) közé utazott és folytatta nyelvészeti gyűjtőmunkáját. Almásy László, a technika szerelmese, a Líbiai-sivatag korának egyik legjobb ismerője. Sáska László orvos, Afrika-kutató, akit Abesszínia Albert Schweitzereként is emlegették. Vámbéry Ármin, turkológus, nyelvész, Ázsia-kutató. 

Mindezen utazók életének, utazásainak, kutatásaink és felfedezéseinek fennmaradt, hátrahagyott emlékeinek összegyűjtését és múzeumi célokra való feldolgozását tűzte ki célul Balázs Dénes, a múzeum alapítója, aki 1958-1994 között maga is öt kontinens mintegy 130 országában végzett természettudományi, botanikai és zoológiai gyűjtéseket, illetve természetföldrajzi tereptanulmányokat.
Az ő emlékeit, expedícióit feldolgozó, júniusban megnyíló kiállítást mutatja be a múzeum archívumkezelő munkatársa, Lendvainé Tímár Edit.

A műsor itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik.

book53_1_8_html_3e72ef46_k.jpg

ELTE Természetrajzi Múzeumának Zoológiai, Antropológiai és Paleontológiai Gyűjteményét mutatja be Dr. Zboray Géza, a biológusképzés legendás anatómiatanára, egyetemi adjunktus, aki 2002-ben a múzeum újjáélesztésért Pro Universitate kitüntetést kapott. A bennfentes tárlatvezetés során azt is megtudhatjuk, miként segíti a kutató biológus munkáját az episzkóp, a mikromanipulátor, a fotométerek, az elektroenkefalográf, az ultramikrotom, az antropométer, a PCR készülék, a kimográf, az ultracenrifuga….A múzeumot az érdeklődők hétfőn és pénteken 10 és 16 óra között, szerdán és vasárnap 10-től 14 óráig látogathatják a Pázmány Péter sétány 1/C épületben.

A tárlatvezetésről készült műsorunk itt meghallgatható, a képekre kattintva galéria nyílik.

20140108_123609_k-horz.jpg

 

kalcit_bulgaria_k.jpgDr. Weiszburg Tamás az ELTE TTK Ásványtani tanszékének docense vezet körbe minket az egyetem Természetrajzi Múzeumának Ásvány- és Kőzettárában, mely 2022-ben költözött át a Lágymányosi Kampusz egyik modern épületébe, de az építkezés alatti folyamatos tárgyalások eredményeképpen megőrizte régi történeti egységét, megjelenését. A kiállítás bemutatása során megismerkedhetünk az ásványok gyűjtésének, az ásványtan, a geológia tudományágának kialakulásával és magának a múzeumnak a történetével. Híres gyűjtőkről, mecénásokról, professzorokról hallhatunk, valamint természetesen megtudhatjuk, milyen kutatások folynak jelenleg ezen a területen és azt is hogyan gazdálkodhatunk helyesen a jövőben e rejtett kincseinkkel.  

A műsor itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik.

A Tudomány Nagykövetei

2014.02.28. 16:22

 page_1.jpg2013 novemberében is megrendezésre került a CERN-i fizikatanári továbbképzés résztvevőinek találkozója az Elektrotechnikai Múzeumban. A CERN és az ott kutató fizikusok nagyon fontosnak tartják a tanárok továbbképzését és megbecsülését, hiszen az elkövetkező generációk felkészültsége, érdeklődése és tudása is rajtuk múlik. Éppen ezért a tudomány nagyköveteiként tekintenek rájuk. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett nyári tanulmányi kirándulás a svájci részecskegyorsító kutatólaboratóriumba, ahol igazolni tudták a Higgs-bozon létezését és ezért az elmélet megalkotóját Nobel-díjjal jutalmazták, minden résztvevőnek hatalmas élmény. Az itt meghallgatható műsor erről a találkozóról szól.
Közreműködnek a megszólalás sorrendjében:
Horváth Dezső, fizikus professzor, az MTA doktora,
Bacsó Dani és édesanyja, Benkő Angéla,
Jarosievitz Zoltán, az Elektrotechnikai Múzeum szakembere,
Garay Zsuzsa, a CERN Látogatóközpontjának munkatársa,
Pásztor Gabriella, fizikus, a Genfi Egyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa,
Lendvay Dorottya, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium fizikatanára,
Varga János, a székesfehérvári Gróf Széchenyi Műszaki Szakközépiskola tanára,
Jarosievitz Beáta, közoktatási szakértő, a budapesti Gábor Dénes Főiskola oktatója, a tanulmányutak egyik szervezője.

Wigner Jenő születésének 111. és Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából november 11-13. között "Colourful & Deep” címmel nagyszabású nemzetközi szimpóziumot rendezett névadója kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. Bár a tudományos programok nagy része angolul zajlott, a “Wigner öröksége” szekcióban két magyar nyelvű előadás is elhangzott, Hargittai István akadémikus Wigner Jenőt, a sokoldalú tudóst mutatta be, Kovács László professzor pedig a Nobel-díjas fizikus magyarországi diákéveit idézte fel.

Az előadások a címre kattintva meghallgathatók, a képekre kattintva galéria nyílik.

Hargittai István: Wigner és a 20.század

i_h.JPG


Kovács László: Wigner, a fasori diák

l_k.JPG

November 14-én délelőtt a Fasori Gimnáziumban és környékén egy Wigner-emléktúrán vehettek részt az érdeklődők, kora délután pedig a KFKI előtti tér Wigner Jenő térre történő jelképes átkeresztelésére került sor, a XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat képviselőinek részvételével. Thaler Tamás képei az eseményről itt megtekinthetők.

Malvasia, Cornelio 1662 diglib.cib.unibo.it.jpgLegújabb szeptembertől zajló sorozatunkban elsősorban olyan gyűjteményeket, múzeumokat mutatunk be, ahol tudománytörténeti érdekességek, tudományos kutatásokat segítő eszközök, vagy egy-egy jeles tudós életútjához tartozó hagyatékok bukkannak fel. Sorozatunkból megismerhették már az Eötvös Loránd emlékkiállítást, az OSZK-ban örzőtt hamisítványok, áltörténeti dokumentumok gyűjteményét, az akadémián őrzött rohonci kódex megfejtésének titkait, a tatai csillagvizsgáló és eszközeinek történetét, mai műsorunkban pedig az Eötvös Lóránd tudományegyetem könyvtárába kalauzoljuk Önöket, ahol  egy mindenképpen tudománytörténeti jelentőséggel bíró csillagászattörténeti tudásvagyon című kiállítás megnyitóján vettünk részt.  A kiállítás fő látványossága és apropója, hogy 2013. október 28-án Simon Mitton cambridge-i professzor adományozása révén visszakerült a könyvtár állományába egy 50 éve elveszettnek hitt könyv, egy 1662 kiadású csillagászati könyv, rövid nevén a Malvasia-kötet. „...” írja a könyvről dr. Knapp Éva  a könyvtáros-főtanácsos, az Egyetemi Könyvtár tudományos munkájának irányítója, kiállítás rendezője. Műsorunkban először a vele készült interjút hallhatják, majd Bartha Lajos amatőr csillagász és csillagászattörténész a magyarországi csillagászat elfelejetett évszázadai című megnyitóbeszédéből következnek részletek, s műsorunkat a könyv adományozójával, Simon Mitton cambridge-i csillagászprofesszorral készült rövid beszélgetés zárja. Simon Mitton professzor, író, csillagász, Cambridge-ben a Tudományfilozófiai Tudomáyntörténeti Tanulmányok vezetője és jelenleg a Királyi Csillagászati Társaság alelnöke és Könyvtári Bizottságának elnöke. A műsor innen letölthető, a képre kattintva galéria nyílik.

20130926_193801_2.JPG

Országos Széchényi Könyvtár – KönyvTárlat - 2013.09.26

„A jelenkor 1835 július 11.-i száma arról tudósított, hogy az erdélyi származású Literáti Nemes Sámuel régiség mű-árú boltot nyitott Budán, amelynek tárgyazati csupa régiségek, pénzek, fegyverek, óművek, hártyára írt könyvek, oklevelek, kéziratok, föstvények és több efféle, melyeknek eladására, megvételére vagy becserélérése a kereskedés mindenkor nyitva áll, anélkül hogy szükség lenne ezentúl ily holmik megszerzésé miatt utazásokat tenni. Így lett a megrendelők kincskereső ügynöke, a bibliofilek felhajtó ügynöke. Bebarangolta szinte az egész országot és Velencétől Horvátországon át bejárta Németországig majd egész Európát. Az ördöngős ügyességű kincskereső Literáti Nemes Sámuel azonban hamarosan kedvet kapott a régiségek maga kezével történő előállítására. Első sikerein felbuzdulva, hamisítóműhelye oklevelek , krónikák, imádságoskönyvek, címerek, térképek, levelek, fegyverek tucatjait ontotta, a korszak nagy hírű tudósait is sikeresen megtévesztve, még a Magyar Tudományos Akadémián is bemutatták Magyar Képes Krónikáját. Az elhíresült antikvárius ezzel kivívta magának kultúrtörténetünk legnagyobb hamisítójának címét.”

Az itt letölthető műsorban elhangzik:

Láng Benedek, tudománytörténész: Hamisítvány-e az, aminek nem ismerjük a tartalmát? című előadása

és Király Levente Zoltán, református teológus, programozó matematikus, kódfejtő: A Rohonci-kódex megfejtésének lehetőségeiről szóló előadásának részletei.

A képre kattintva galéria nyílik.

A vállalatok civil oldala

2013.10.28. 16:38

cats-horz.jpg

A vállalatok civil oldala - a társadalmi felelősségvállalás. Ez a médiában mostanság gyakran felbukkanó fogalom, vajon csak egy marketing hívószó vagy valóban van mögöttes tartalma, esetleg valódi elkötelezettség? Létezett-e ez a fajta hozzáállás már a múltban is, és a gazdasági üzleti érdekek vajon mindig számoltak-e a hatással, amit a helyi lakosokra, épített és természeti környezetükre gyakoroltak? Érezték-e a felelősséget? Hathat-e pozitívan egy szénerőmű vagy vegyikombinát a környezetére, fogyasztóira, lokális társadalomra, munkavállalóira, befektetői, konkurenciájára, az egészséges életmód népszerűsítésére? Ebből a műsorból megtudhatjuk, hogyan kommunikálják magyarországi vállalatok a saját társadalmi szerepvállalásukat, mennyire fontos ez számukra és mennyit költenek rá, mit propagálnak e tevékenységükkel és valóban a fenntarthatóságra és a változásra ösztönöznek-e? A területet két szakértője mutatja be: Dr. Matolay Réka, adjunktus, és Dr. Pataki György docens a Budapesti Corvinus Egyetemről.

A műsor ide kattintva meghallgatható. 

A láthatatlan kéz nyomában

2013.10.11. 13:08

belshazzar-s-feast-1635.jpgHogyan vált egy 18. századi irodalommal, joggal, retorikával, filozófiával és logikával foglalkozó skót professzorból a modern közgazdaság-tudomány atyja? A láthatatlan kéz, mint metafora létezett már számtalan más formában, a bibliai Belsazár lakomáján, isteni beavatkozásként, műalkotásokon, versekben, de ma már az általa bevezetett közgazdasági értelmezés a legelterjedtebb a világon. Általában az állam és a piac gazdasági folyamatokban való szerepével, elsőbbségével, szabályozásával kapcsolatosan merül fel, pontosabban azzal a vitával kapcsolatban, hogy az állam vagy a piac legyen a meghatározója a gazdasági folyamatoknak. A láthatatlan kéz a piac önszabályozásáról beszél, ám olyan körülmények és feltételek mellet, ahol az ember hagyományos morális, erkölcsi hozzáállással, lokális környezetben valósítja meg vállalkozását és a saját érdekeinek érvényesítése és profitszerzés közben öntudatlanul a közjót is szolgálja. A történeti kitekintés után a máig elhúzódó vita részleteibe is bevezet minket: Dr. Madarász Aladár az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója.  

A műsor innen letölthető.

A Rádió-Aktivitást a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő programját az OTKA támogatta.

Kvantummechanika-Kvantumkémia

2013.07.18. 15:43

kiskep2_2.JPGJohn Dalton, Amedeo Avogadro, Ernest Rutherford, Ludwig Boltzmann, Albert Einstein, Frederick Soddy, Niels Bohr, Erwin Schrödinger, John Pople, Walter Kohn.  Csak néhány név az elmúlt évszázadokból, azok közül akik sokat tettek a kémia természettudományként való elismertségéért, az anyagok összetevőiről, szerkezetéről kialakult tudásunkért. Az itt hallható műsorunkban Dr. Császár Attila professzor, az ELTE Természettudományi Kar Kémia Intézet Fizikai Kémiai Tanszékének vezetője és  Dr. Surján Péter professzor, az ELTE Természettudományi Karának dékánja mutatja be a kvantumkémia területét érintő kutatását.

P1060989.jpg

Mai különleges adásunkban egy olyan tudományról és kutatásairól beszélgetünk, melyről a hétköznapokban nemigen hallunk és gondolatainkban nem nagyon kapcsoljuk össze kortárs kulturális, társadalmi áramlatokkal. Pedig a néprajztudomány mai is nagyon élő, érdekfeszítő és mindenkit érintő tudományág. Célja nemcsak a népi hagyományok, kultúra és művészet utolsó megjelenési formáinak archiválása, gyűjtése, hanem a jelenkor emberének, közösségeinek kifejezési formáinak, a nem írásbeli, narratív tudásának elemzése lejegyzése is. Mészáros Csaba a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézet Társadalomnéprajzi Osztályának tudományos munkatársa mesél a jelenkori kutatások egyikéről, a Hármashatárok című programról.

a műsor innen letölthető

Kép: Átkelés a határon biciklivel a heiligenkreutzi ipari park és Szentgotthárd között. Szentgotthárd, 2012.szeptember 14. Fotók: Mészáros Csaba

page2.jpg
A Budapesti Műszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék több alapkutatási programban vesz részt. Dr.Szirmay-Kalos László tanszékvezető egyetemi tanár és Dr. Kiss Bálint docens, tanszékvezető helyettes egyet-egyet mutat be ezek közül. 

A „Virtuális világok szimulációja és megjelenítése” című kutatásban arra keresnek választ, hogyan szimulálható és jeleníthető meg egy felhő gomolygása vagy folyadék áramlása virtuális világokban, s miként alkalmazhatók ezek az eredmények az orvosi fizikában, diagnosztikában.
Az „Autonóm földi, légi és vízi robotok korszerű irányításelmélete és a mesterséges intelligencia eszközei” című kutatásról beszélgetve megtudhatjuk, hogyan kapcsolódik a Tanszék munkája az automatizálás, robotika, kibernetika széles tudományterületéhez, mellyel az emberiség új világok meghódítását is célul tűzte ki.
A műsor innen letölthető.
A képre kattintva galéria nyílik.