Legújabb szeptembertől zajló sorozatunkban elsősorban olyan gyűjteményeket, múzeumokat mutatunk be, ahol tudománytörténeti érdekességek, tudományos kutatásokat segítő eszközök, vagy egy-egy jeles tudós életútjához tartozó hagyatékok bukkannak fel. Sorozatunkból megismerhették már az Eötvös Loránd emlékkiállítást, az OSZK-ban örzőtt hamisítványok, áltörténeti dokumentumok gyűjteményét, az akadémián őrzött rohonci kódex megfejtésének titkait, a tatai csillagvizsgáló és eszközeinek történetét, mai műsorunkban pedig az Eötvös Lóránd tudományegyetem könyvtárába kalauzoljuk Önöket, ahol  egy mindenképpen tudománytörténeti jelentőséggel bíró csillagászattörténeti tudásvagyon című kiállítás megnyitóján vettünk részt.  A kiállítás fő látványossága és apropója, hogy 2013. október 28-án Simon Mitton cambridge-i professzor adományozása révén visszakerült a könyvtár állományába egy 50 éve elveszettnek hitt könyv, egy 1662 kiadású csillagászati könyv, rövid nevén a Malvasia-kötet. „...” írja a könyvről dr. Knapp Éva  a könyvtáros-főtanácsos, az Egyetemi Könyvtár tudományos munkájának irányítója, kiállítás rendezője. Műsorunkban először a vele készült interjút hallhatják, majd Bartha Lajos amatőr csillagász és csillagászattörténész a magyarországi csillagászat elfelejetett évszázadai című megnyitóbeszédéből következnek részletek, s műsorunkat a könyv adományozójával, Simon Mitton cambridge-i csillagászprofesszorral készült rövid beszélgetés zárja. Simon Mitton professzor, író, csillagász, Cambridge-ben a Tudományfilozófiai Tudomáyntörténeti Tanulmányok vezetője és jelenleg a Királyi Csillagászati Társaság alelnöke és Könyvtári Bizottságának elnöke. A műsor innen letölthető, a képre kattintva galéria nyílik.

„Hová tűnnek nappal a csillagok? Régen azt hitték, hogy az égen fénylő csillagok apró lámpák, melyeket esténként valami láthatatlan kéz gyújt meg. A mai ember csak mosolyog ezen a gyermekes elképzelésen, hiszen tudja, hogy nappal a Nap fénye miatt nem látjuk a csillagokat. Az első, embert szállító űrhajó utasai meglepő dolgot fognak tapasztalni. Minél messzebb jutnak a Földtől, annál sötétebb lesz az ég, végül- mikor kijutottak a bolygónkat övező légkörből- a koromfekete égen a Nap ragyogó korongja mellett látják majd a csillagokat is! A levegő nélküli világűrben a Nap és a csillagok egyszerre látszanak az égen.”

A fenti sorok ma már furcsán hatnak az olvasónak, de amikor megjelentek 1960-ban még az emberes űrutazás megkezdése előtt még valóban izgalmas volt az elképzelés.Az idézet a Móra Ferenc Kiadó gondozásában 1960-ban megjelent séta a csillagos égen című könyvből való.

Írója: ifj. Bartha Lajos

Hallgassuk, mit mesél most ő, sok évvel, megannyi technikai találmánnyal és tudományos felfedezéssel később a csillagászat történetéről. Interjú Bartha Lajossal itt letölthető.

(a képre kattintva további képek letölthetők)