Tanárok és a kvantumfizika

2015.02.17. 18:05

Mai műsorunkat ismét annak az áldozatos munkának szenteljük, amely az igazán elhivatott pedagógusokat jellemzi, akik rengeteg figyelmet és energiát áldoznak tanítványaik érdeklődésének felkeltésére, motiválására, látókörük, tájékozottságuk szélesítésére. Hogy fontosságukat és kiemelkedő szerepüket a természettudományos oktatásban részt vevő tanárok megértsék és tudásukat frissítsék folyamatos továbbképzésekre, ankétokra, tanulmányutakra van szükség, hogy ott szerzett friss tapasztalataikat, lelkesültségüket a következő generációknak átadhassák. Van egy tanulmányút, amely a szokásosnál jóval többet ad a tanároknak. 9 éve szervezik meg a svájci részecskefizikai laboratórium látogatását, melyen évente közel 40 fő vehet részt. Az ötlet és a megvalósítás sokban a kint dolgozó magyar kutatóknak, az itthon dolgozó, de a CERN munkatársaival jó kapcsolatokat ápoló fizikusoknak és Mick Storr-nak a CERN oktatásért felelős korábbi munkatársának volt köszönhető. A CERN-ben zajló tanári továbbképzési program azóta nagyívű nemzetközi programsorozattá vált, melyben a magyar tanulmányút csak egy a többszáz közül. 2014-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy elmélyüljenek a kvantumfizika rejtelmeibe, és ismerkedjenek a kutatók munkájával és a tudomány legújabb eredményeivel. A tanulmányút valójában nemcsak a Genfben töltött egy hét, hanem felkészítő előadásokon is részt vesznek a tanárok, és utólag is beszámolót kell készíteniük a hasznos tapasztalatokról, melynek bemutatására a záróeseményen többnyire december elején kerül sor a Budapesti Elektrotechnikai Múzeumban. Itt újra találkozhatnak a közösséggé kovácsolódott útitársak, kutatók, szervezők, felfrissítik emlékeiket, megerősíthetik kapcsolataikat, valamint bepillantást nyernek a múzeum kiállításába, és interaktív fizikaórán vehetnek részt. Ezen a találkozón készítettünk néhány felvételt. Először Horváth Dezső fizikussal a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Wigner fizikai kutatóközpont munkatársával, kutatóval beszélgetünk, majd a tanulmányút 3 résztvevőjével, Hódosi Ágnes és Szabó László fizikatanárral, akik 2014 nyarán együtt gyűjtötték tapasztalataikat, majd Oláh Évát hallhatjuk, aki 2009-ben vett részt a tanulmányúton és azóta jelentős kutatásokat folytat a kvantumfizika oktatásának területén. Később rövid beszámolót hallhatnak Dr. Jarosievitz Beáta közoktatási szakértőtől, a CERN-i tanulmányút egyik szervezőjétől, de ezúttal egy egészen más programról fog mesélni. Az októberben Brüsszelben megrendezésre került legnagyobb európai oktatási konferenciáról és workshopról, amelyet a Scientix nevű nemzetközi, virtuális tanári, oktatói hálózat szervezett. A hálózathoz a scientix.eu internetes oldalon lehet csatlakozni, ahonnan nemcsak számtalan természettudományos bemutatót, kísérletet, tananyagot lehet letölteni, hanem folyamatos konzultációra és online tapasztalatcserére is van lehetőség. Az általuk szervezett konferenciára pályázat útján Magyarországról is jutottak ki középiskolai, sőt még általános iskolai tanárok is, ahol saját maguk is bemutathatták kísérleteiket. A műsor itt meghallgatható.

A játékelméletről

2014.11.19. 16:11

800px-Pieter_Bruegel_d._Ä._041b_k.jpg"Szarvasvadászat után a törzs vadászai a zsákmányt egyenlően osztották el egymás között. Annak ellenére maradt fenn ez az osztozkodási szokás, hogy az élősködésre is lehetőség nyílt. Jónak és Rossznak egyforma zsákmány jutott, pedig Jó mindent elkövetett, hogy az elosztandó zsákmány mennyisége a lehető legnagyobb legyen. Ezzel szemben Rossz a vadászat közben málnázott és gombát szedett, s emiatt két szarvas is megszökött. Mégis Rossz járt a legjobban, bár egyéni hasznának mértéke eltörpül a közösségnek okozott kárhoz képest. A súlyos következmények a következő vadászaton jelentkezhetnek, mivel nem lesz mit szétosztani, ha akkor mindegyik vadász Rossz példáját követi. Az éhen maradt vadászok pedig gondolkodhatnak azon, hogy a jövőben talán a vadászattól távol maradó Magányos példáját kellene inkább követni, aki aznap sült ürgét evett, ami több a semminél. A legfontosabb kérdés azzal kapcsolatos, hogy az önző, egyéni érdekeiket követő vadászok tudják-e hasznosítani az összefogás előnyeit, ha ezzel egyúttal megteremtik az élősködés feltételeit is. Mit tegyenek?"
Szabó György, fizikus A Jó, a Rossz és a Magányos számítógépes küzdelme című cikkéből idéztünk mai műsorunk felvezetéseként, melyből ki fog derülni, hogy lehet-e önzetlenség a haszonlesés, hogyan modellezhető egy társadalmi tragédia egy tányér levesben, mi köze a baktériumoknak és a galamboknak a játékelmélethez. Szabó György az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Komplex Rendszerek Osztályának vezetőjével, tudományos tanácsadóval beszélgetünk a játékelméletről, és az evolúciós játékelméletről. A műsor ide kattintva meghallgatható.

 

dr.kovacs_k.jpgKovács László professzor a Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos rektor helyettese, neves tudománytörténész. 1990 óta foglalkozik fizikatörténeti kutatásokkal elsősorban a 20. századi magyar fizika történetével. E témában habilitált 2000-ben a Debreceni Egyetemen. Az általa vezetett kutatócsoport kiadványsorozatot, valamint számos írást jelentetett meg és sok hazai és külföldi előadás tartott. Tudománytörténeti publikációiban többek között foglalkozott Bay Zoltán, Eötvös Loránd, Hevesy György és Wigner Jenő munkásságával, életével. A történeti kutatásai mellett igen jelentős szerepet vállalt az ismeretterjesztés területén is és hosszú éveket áldozott a magyar fizikusok emlékhelyeinek összegyűjtésével, felkutatásával, dokumentálásával.
Műsorunkban tudománynépszerűsítő és oktatótevékenységéről beszélgetünk, ahol diák és későbbi tanári éveinek emlékei és szereplői idéződnek fel, tehetséges diákjai és kedves gimnáziumi tanárnője, az idén júliusban 106. életévét betöltő Kugler Sándorné fizikatanárnő is. Műsorunk itt meghallgatható.

A Tudomány Nagykövetei

2014.02.28. 16:22

 page_1.jpg2013 novemberében is megrendezésre került a CERN-i fizikatanári továbbképzés résztvevőinek találkozója az Elektrotechnikai Múzeumban. A CERN és az ott kutató fizikusok nagyon fontosnak tartják a tanárok továbbképzését és megbecsülését, hiszen az elkövetkező generációk felkészültsége, érdeklődése és tudása is rajtuk múlik. Éppen ezért a tudomány nagyköveteiként tekintenek rájuk. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett nyári tanulmányi kirándulás a svájci részecskegyorsító kutatólaboratóriumba, ahol igazolni tudták a Higgs-bozon létezését és ezért az elmélet megalkotóját Nobel-díjjal jutalmazták, minden résztvevőnek hatalmas élmény. Az itt meghallgatható műsor erről a találkozóról szól.
Közreműködnek a megszólalás sorrendjében:
Horváth Dezső, fizikus professzor, az MTA doktora,
Bacsó Dani és édesanyja, Benkő Angéla,
Jarosievitz Zoltán, az Elektrotechnikai Múzeum szakembere,
Garay Zsuzsa, a CERN Látogatóközpontjának munkatársa,
Pásztor Gabriella, fizikus, a Genfi Egyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa,
Lendvay Dorottya, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium fizikatanára,
Varga János, a székesfehérvári Gróf Széchenyi Műszaki Szakközépiskola tanára,
Jarosievitz Beáta, közoktatási szakértő, a budapesti Gábor Dénes Főiskola oktatója, a tanulmányutak egyik szervezője.

Wigner Jenő születésének 111. és Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából november 11-13. között "Colourful & Deep” címmel nagyszabású nemzetközi szimpóziumot rendezett névadója kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. Bár a tudományos programok nagy része angolul zajlott, a “Wigner öröksége” szekcióban két magyar nyelvű előadás is elhangzott, Hargittai István akadémikus Wigner Jenőt, a sokoldalú tudóst mutatta be, Kovács László professzor pedig a Nobel-díjas fizikus magyarországi diákéveit idézte fel.

Az előadások a címre kattintva meghallgathatók, a képekre kattintva galéria nyílik.

Hargittai István: Wigner és a 20.század

i_h.JPG


Kovács László: Wigner, a fasori diák

l_k.JPG

November 14-én délelőtt a Fasori Gimnáziumban és környékén egy Wigner-emléktúrán vehettek részt az érdeklődők, kora délután pedig a KFKI előtti tér Wigner Jenő térre történő jelképes átkeresztelésére került sor, a XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat képviselőinek részvételével. Thaler Tamás képei az eseményről itt megtekinthetők.

HostHiggsBosonL.jpg

Artist’s visualization of a Higgs Boson collision
Created for Niels Bohr institute by artist-in-residence Mette Høst

Horváth Dezső, kísérleti fizikus, Széchenyi-díjas kutató, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének tudományos osztályvezetője, a Debreceni Egyetem professzora, az MTA doktora. A CERN-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben, a Nagy Hadronütköztetőben két kutatócsoport vezetője, a CMS kísérlet magyar kutatócsoportjának és az antiproton lassító kísérlet magyar csoportjának vezetője. Adásunkban vele beszélgetünk, a 2012-ben detektált Higgs-bozonról, az LHC ideiglenes leállásáról, kozmológiáról, az ősrobbanásról, a standard modellről, a fizika mai és a fizikusok további kérdéseiről. A műsor itt letölthető.

Régebbi interjúk és felvételek a helyszínen: 

És a műsorban elhangzó zene videóklippje (írta és előadja: Kate McAlpine, tudományos újságíró):

Kis ország - nagy tudomány

2013.02.21. 20:23

tumblr_lgc3xphRj61qdxt2no1_500.jpg20130116_191104_kicsi.JPG"2012-ben ünnepeltük Magyarország CERN tagságának 20 éves évfordulóját, de még mindig hol halkabban, hol élesebben vetődik fel a kérdés, hogy egy ilyen kicsi és szegény ország miért vesztegeti a pénzt olyan luxuskutatásokra, mint a CERN. “Hány éhező gyereket lehetett volna jóllakatni a gazdag svájci intézetbe fizetett pénzből?” - hangzik a demagóg kérdés.
Az előadás történelmi és gyakorlati példákon keresztül igyekszik választ adni erre a nem triviális kérdésre. Szélesebb kontextusba helyezve megpróbálja bemutatni mit sikerült és mit nem sikerült elérni a magyaroknak a CERN-ben. Ezek alapján a varázsgömbbe előre tekintve próbálja felmérni a jövő lehetőségeit.
Módosítva a közismert jelszót: “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, a jövő részecskefizikusai számára így hangzik a feladat: gondolkodj galaktikusan és cselekedj molekulárisan. A jobbak persze akár a kvark-szintre is lemerészkedhetnek." 
Előadó: Dr. Vesztergombi György egyetemi tanár
Az előadás itt letölthető.
kep_0221_kicsi.JPG


xray5kics.JPGxray7kicsi.JPG

Sokan teszik fel a kérdést, hogy miért költünk annyi pénzt a fizikusok kedvenc eszközeire, a gyorsítókra és a detektorokra, amikor azoknak semmi gyakorlati haszna nincs, a mindennapi élet számára haszontalanok. Az előadás bemutatja, hogy a fizikai alapkutatás „melléktermékeiként” ezek az eszközök mennyire átszövik a modern orvosi gyakorlatot, megkönnyítik az orvosok diagnosztikai és gyógyító munkáját, és sok millió embernek adják vissza az egészségét.

Az előadás első része áttekinti a sugárzások orvosi alkalmazásának történetét Röntgen felfedezésétől napjainkig.

Ebben a történeti részben nézünk vissza a gyorsító-berendezések és a detektorok majd’ egy évszázados fejlődésére is.

A történeti bevezető után először az orvosi diagnosztikában (betegség-megállapításban) használt, a fizikai alapkutatás során fejlesztett berendezések és módszerek ismertetése következik, majd rátérünk a sugárterápiás (gyógyító) alkalmazásokra.

A „hagyományos” sugárterápia eszközeinek a bemutatása után röviden kitekintünk még a sugárterápia fejlődési irányaira, megismerkedünk olyan módszerekkel, amelyek még részben kutatási vagy kísérleti stádiumban vannak csak: a hadronok és a neutronok alkalmazásával a sugárterápiában.

Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

Az előadás hanganyaga itt letölthető.

X-ray photographer Nick Veasey


50.JPG"A tudományfilozófia egyfelől a filozófia azon ága, mely a tudomány filozófiai kérdéseit vizsgálja, úgy mint a tudományos megismerés lehetőségeit, módszereit, a tudományos igazságok és következtetések érvényességének okait.Ebből a szempontból a tudományfilozófia a tudománnyal foglalkozó vizsgálódások olyan sorába tartozik, mint a tudománytörténet, a tudományszociológia, a tudomány etikája, azzal  a megkülönböztetéssel, hogy a témái episztemológiai, ontológiai, metodológiai (tehát filozófiai) természetűek. Másrészt a tudományfilozófián olyan filozófiai vizsgálódásokat is értenek, melyek a tudomány módszerével közelítenek a filozófiai kérdésekhez, ezáltal az analitikus filozófiával rokoni kapcsolatot mutatnak." (wikipedia)

Adásunkban a tudományfilozófiáról ennél többet is megtudhatnak: Szegedi Péterrel, az ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének munkatársával beszélgettünk. A műsor itt letölthető, a képre kattintva galéria nyílik.

A műsort és a műsorban szereplő kutatást az OTKA támogatta.

773px-Sanzio_02.JPG„A tudományfilozófiában és a tudománytörténet-írásban azok a törekvések tűnnek ígéreteseknek, amelyek egyrészt szintetizálják a tudománytörténeti és filozófiai mozzanatait, másrészt túllépnek a szűkebb tudományfilozófián, amennyiben az interdiszciplinaritás felé mozdulnak el, és/vagy visszahelyezik a tudomány problémáját a filozófia alapvetőbb kontextusába (visszacsatolva a tudományfilozófiát a kontinentális tradícióhoz). Ilyen törekvés a technoscience irányzata, a természettudományok fenomenológiai-hermeneutikai és kultúrtörténeti megközelítése, a matematikafilozófia új, „történeti"-ként jellemezhető irányzatai, továbbá a tudományfilozófiát kiegészítő kommunikációfilozófiai, antropológiai, pedagógiai-lélektani vizsgálódások." - így ír a tudománytörténet írást érintő kutatásairól Székely László, az MTA filozófiai kutatóintézetének munkatársa. Beszélgetésünkben azt is meghallgathatják mit is közvetíthetnek ma a azok a fennmaradt történeti források, melyek központi témája a tudomány és annak művelői, hogyan elemezhetőek ezek az írások és milyen körülményeket, előírásokat kell figyelembe venni, amikor tudománytörténet-írásba fogunk. Műsorunk innen letölthető, a képre kattintva további képek láthatók.