Tanárok és a kvantumfizika

2015.02.17. 18:05

Mai műsorunkat ismét annak az áldozatos munkának szenteljük, amely az igazán elhivatott pedagógusokat jellemzi, akik rengeteg figyelmet és energiát áldoznak tanítványaik érdeklődésének felkeltésére, motiválására, látókörük, tájékozottságuk szélesítésére. Hogy fontosságukat és kiemelkedő szerepüket a természettudományos oktatásban részt vevő tanárok megértsék és tudásukat frissítsék folyamatos továbbképzésekre, ankétokra, tanulmányutakra van szükség, hogy ott szerzett friss tapasztalataikat, lelkesültségüket a következő generációknak átadhassák. Van egy tanulmányút, amely a szokásosnál jóval többet ad a tanároknak. 9 éve szervezik meg a svájci részecskefizikai laboratórium látogatását, melyen évente közel 40 fő vehet részt. Az ötlet és a megvalósítás sokban a kint dolgozó magyar kutatóknak, az itthon dolgozó, de a CERN munkatársaival jó kapcsolatokat ápoló fizikusoknak és Mick Storr-nak a CERN oktatásért felelős korábbi munkatársának volt köszönhető. A CERN-ben zajló tanári továbbképzési program azóta nagyívű nemzetközi programsorozattá vált, melyben a magyar tanulmányút csak egy a többszáz közül. 2014-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy elmélyüljenek a kvantumfizika rejtelmeibe, és ismerkedjenek a kutatók munkájával és a tudomány legújabb eredményeivel. A tanulmányút valójában nemcsak a Genfben töltött egy hét, hanem felkészítő előadásokon is részt vesznek a tanárok, és utólag is beszámolót kell készíteniük a hasznos tapasztalatokról, melynek bemutatására a záróeseményen többnyire december elején kerül sor a Budapesti Elektrotechnikai Múzeumban. Itt újra találkozhatnak a közösséggé kovácsolódott útitársak, kutatók, szervezők, felfrissítik emlékeiket, megerősíthetik kapcsolataikat, valamint bepillantást nyernek a múzeum kiállításába, és interaktív fizikaórán vehetnek részt. Ezen a találkozón készítettünk néhány felvételt. Először Horváth Dezső fizikussal a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Wigner fizikai kutatóközpont munkatársával, kutatóval beszélgetünk, majd a tanulmányút 3 résztvevőjével, Hódosi Ágnes és Szabó László fizikatanárral, akik 2014 nyarán együtt gyűjtötték tapasztalataikat, majd Oláh Évát hallhatjuk, aki 2009-ben vett részt a tanulmányúton és azóta jelentős kutatásokat folytat a kvantumfizika oktatásának területén. Később rövid beszámolót hallhatnak Dr. Jarosievitz Beáta közoktatási szakértőtől, a CERN-i tanulmányút egyik szervezőjétől, de ezúttal egy egészen más programról fog mesélni. Az októberben Brüsszelben megrendezésre került legnagyobb európai oktatási konferenciáról és workshopról, amelyet a Scientix nevű nemzetközi, virtuális tanári, oktatói hálózat szervezett. A hálózathoz a scientix.eu internetes oldalon lehet csatlakozni, ahonnan nemcsak számtalan természettudományos bemutatót, kísérletet, tananyagot lehet letölteni, hanem folyamatos konzultációra és online tapasztalatcserére is van lehetőség. Az általuk szervezett konferenciára pályázat útján Magyarországról is jutottak ki középiskolai, sőt még általános iskolai tanárok is, ahol saját maguk is bemutathatták kísérleteiket. A műsor itt meghallgatható.

20140121_164208_v.jpg

 „Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Állandó kiállítások mellett évente 2-3 időszaki kiállítással várják a látogatókat.”

Ez a hivatalos rövid bemutatása az Érden megalapított Földrajzi Múzeumnak. De hogy egy kicsit a paravánok mögé is bekukkantsunk és megelevenedjenek a bemutatott tárgyak, néhány nevet emelünk ki azon magyar tudósok, kutatók névsorából, akiknek életművét, expedícióit, tárgyi emlékeit a múzeum ápolja és kutatja. 

 

Kőrösi Csoma Sándor, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. Gróf Teleki Sámuel Kelet- Afrika kutató, aki életcéljának új földrajzi felfedezések megvalósítását tekintette. Stein Aurél, aki nyugati egyetemi orientalisztikai tanulmányok után vált Kína, India, Irán világhírű régész kutatójává. Baktay Ervin, India kultúrájának, művészetének népszerűsítője. Déchy Mór, alpinista, tudományos kutató, a Kaukázus egyik legjobb ismerője. Teleki Pál a modern gazdaságföldrajz hazai megalapítója, kitűnő térképész. Prinz Gyula, geográfus-geológus, aki csodálatos panoráma tusrajzokon örökítette meg a kínai Tien-san csúcsait, völgyeit. Reguly Antal a finnek után az oroszországi kis rokonnépek (vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek) közé utazott és folytatta nyelvészeti gyűjtőmunkáját. Almásy László, a technika szerelmese, a Líbiai-sivatag korának egyik legjobb ismerője. Sáska László orvos, Afrika-kutató, akit Abesszínia Albert Schweitzereként is emlegették. Vámbéry Ármin, turkológus, nyelvész, Ázsia-kutató. 

Mindezen utazók életének, utazásainak, kutatásaink és felfedezéseinek fennmaradt, hátrahagyott emlékeinek összegyűjtését és múzeumi célokra való feldolgozását tűzte ki célul Balázs Dénes, a múzeum alapítója, aki 1958-1994 között maga is öt kontinens mintegy 130 országában végzett természettudományi, botanikai és zoológiai gyűjtéseket, illetve természetföldrajzi tereptanulmányokat.
Az ő emlékeit, expedícióit feldolgozó, júniusban megnyíló kiállítást mutatja be a múzeum archívumkezelő munkatársa, Lendvainé Tímár Edit.

A műsor itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik.

Decemberi műsorunkban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai meséltek egy-egy, a gyűjteményhez kapcsolódó kiállításról. Az 1802-ben alapított nemzeti gyűjteményben rengeteg olyan kincs van, mely ugyan a kutatóktól nincs elzárva, mégis ritka alkalmak egyike, hogy a közönség számára kiállítják. A könyvtár térképészeti osztályán, nemzetközi szinten is jelentős történeti dokumentumok, iratok, térképek és glóbuszok sorakoznak, s a könyvtár könyvtárakról szóló szakgyűjteménye is, egy emeletnyi önálló egységével, egyfajta önreprezentációjával szinte múzeumi hangulatúvá varázsolja az intézményt.

Plihál Katalinnal és Elekes Irénnel a könyvtár két munkatársával beszélgettünk a nagy glóbuszkiállításról és egy kisebb kamara-kiállításról, amely a Magyarországon 1888-ban alapított női könyvgyűjtemény értékesebb darabjait mutatta be.                                  

Az interjúk - Elekes Irénnel a Magyar Asszonyok Könyvtárának történetéről és Plihál Katalinnal a nyomtatott, magyar nyelvű föld- és éggömbkiállításról - a nevekre kattintva letölthetők. A fényképalbum a képekre kattintva elérhető (a képeket készítette: Kozma Katalin és Nagy Helga).

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti Gyűjteményéről szóló műsor még 2008 tavaszán készült, aktualitását azonban erre az évre is megőrízte, hiszen a felújítások és gyűjteménygyarapítások után még színesebb kiállítással várják a látogatókat. Aki bemutatja a történeti értékű repülőgépeket, motorokat, hajtóműveket: Szabó Attila a Repüléstörténeti Gyűjtemény vezetője, a Múzeum munkatársa.

Az idei kiállítás 2010. május 10-én nyílt meg "A Magyar Repülés Első Évszázada" címmel.

a műsor itt letölthető