A debreceni botanikus kertben, a látványos sétány végén, a burjánzó növények közül alig észrevehetően bukkan fel az MTA, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet Napfizikai Obszervatóriuma, ahol már 1958 óta zajlanak folyamatos kutatások, megfigyelések, s a csendes természeti környezetben a világ legnagyobb adatbázisa fejlődött ki a naptevékenységgel összefüggő jelenséggel, a napfoltokkal kapcsolatban.

„Az osztály 1958 elején a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Botanikus Kertjében álló egyetemi bemutató csillagda épületébe költözött és itt Dezső Loránt vezetésével az MTA Napfizikai Obszervatóriuma néven új kutatóintézet jött létre. A költözés után az egyetemi csillagvizsgáló eredeti épületét kibővítették, és két fotohéliográffal megkezdődött a rendszeres észlelés. 1972-ben az egyik fotohéliográf a gyulai víztorony tetején kialakított Gyulai Megfigyelõ Állomásra került, ami kettős előnnyel járt. Egyrészt a világon csak egyetlen naptávcső van, melynek cölosztát-tükre a talajszinttől magasabban van, mint a gyulai távcső (43m), ami a leképezés szempontjából döntően fontos körülmény, másrészt így az év folyamán átlagban 50-nel több olyan nap van, amikor készül saját észlelésünk. A  hetvenes évek elején jelentős fejlesztés történt az obszervatóriumban, az épületet kibővítették és egy nagy koronográfot állítottak fel. A műszerhez spektrográf és egy Lyot-típusú H-alfa szűrő tartozik. 1980-ban az obszervatóriumot újból egyesítették az MTA Csillagászati Kutató Intézetével, amelynek jelenleg napfizikai osztályaként működik.”

Dr. Ludmány András az obszervatórium vezetője mutatja be az intézetet és az ott folyó kutatásokat. A félórás beszélgetés innen letölthető, az albumhoz a képekre kattintva juthatnak el.

 1958-ban a Magyar Televízió egy korszakalkotó ötlettel állt elő - elindított egy tudomány-népszerűsítő sorozatot, amelyben egy pohár zenélni kezdett, a ruhacsipeszek táncoltak, szikrázott a szék és űrrakétává vált a kávéfőző... Ki ne emlékezne Öveges Józsefre és kísérleteire, arra az ismeretterjesztő műsorra, ami 12 éven át szórakoztatóvá, élményszerűvé varázsolta a fizikát, és hatása megannyi felnövő generáción túl is érezhető.

Öveges professzornak a kísérletező tanárnak, lelkesítő munkásságának ma is sok követője van, hozzáállása számos elhivatott, természettudományt oktató tanárnak példa.

Az azóta eltelt 40 év alatt rengeteg változás történt a természeti törvényszerűségek megfigyelésében, vizsgálatában - a mai, 21. századi technika és a tudomány legújabb eredményei, eszközei, a multimédiás alkalmazások a természettudományokat oktató tanároknak is új kihívásokat jelentenek, az egyes természeti jelenségeket bemutató kísérletekhez pedig sok új lehetőséget kínálnak.

Az európai kezdeményezéssel létrejött Színpadon a Természettudomány elnevezésű program éppen ezért a különböző tanítási módszerek, technikák, kísérletek kölcsönös megosztását, tapasztalatcseréjét célozza meg ezen a területen oktató tanárok között.

A kétévente megrendezésre kerülő eseményen résztvevő pedagógusok workshopok, előadások, kísérletek bemutatásán keresztül, műhelymunkák során ismerhetik meg egymás eredményeit, ötleteit, melyekkel hazatérve saját diákjaik természettudományok iránti érdeklődését erősíthetik.

A 2011-ben Koppenhágában megrendezésre kerülő Színpadon a Természettudomány programjára 9 magyar biológia, kémia vagy fizika szakos tanár juthat ki, ám ennek előfeltétele a magyarországi természettudományi-tanítási versenyen való részvétel és eredményes szereplés.

A 2010. október 2-án a budapesti Csodák Palotájában sorra kerülő tanítási fesztiválra július 15-ig várják azon tanárok jelentkezését, akik egyedi tanítási módszerrel, saját kísérletekkel, interdiszciplináris szemléltető technikákkal és újító ötleteikkel élményszerűen mutatnak be egy-egy természeti jelenséget, törvényszerűséget.

 Az őszi fesztivállal kapcsolatban beszélgettünk a rendezvény fővédnökével Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, az egyik szervezővel Sükösd Csabával, a BME Nukleáris Technika Tanszék vezetőjével, a támogató képviseletében Paróczai Margittal, a Richter Gedeon Rt. Emberi Erőforrás igazgatójával és Egyed Lászlóval, a helyszínt biztosító Csodák Palotája igazgatójával.

(a névre kattintva az interjú meghallgatható)

A pályázatról és a feltételeiről bővebben olvashatnak a http://www.szinpadon-a-tudomány.hu weboldalon.

„Képtelenek vagyunk felfogni, mi a test, és még kevésbé értjük, mi a szellem, és azt értjük a legkevésbé, hogy egyesülhet a szellem a testtel. Ez számunkra a legeslegnagyobb talány, pedig ez az ember lényege.” Pascal

A 2010. márciusi Agykutatás Hete programsorozat kapcsán a tudományterületről beszél Dr. Madarász Emília a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa.

A műsor itt letölthető.