Sokan teszik fel a kérdést, hogy miért költünk annyi pénzt a fizikusok kedvenc eszközeire, a gyorsítókra és a detektorokra, amikor azoknak semmi gyakorlati haszna nincs, a mindennapi élet számára haszontalanok. Az előadás bemutatja, hogy a fizikai alapkutatás „melléktermékeiként” ezek az eszközök mennyire átszövik a modern orvosi gyakorlatot, megkönnyítik az orvosok diagnosztikai és gyógyító munkáját, és sok millió embernek adják vissza az egészségét.

Az előadás első része áttekinti a sugárzások orvosi alkalmazásának történetét Röntgen felfedezésétől napjainkig.

Ebben a történeti részben nézünk vissza a gyorsító-berendezések és a detektorok majd’ egy évszázados fejlődésére is.

A történeti bevezető után először az orvosi diagnosztikában (betegség-megállapításban) használt, a fizikai alapkutatás során fejlesztett berendezések és módszerek ismertetése következik, majd rátérünk a sugárterápiás (gyógyító) alkalmazásokra.

A „hagyományos” sugárterápia eszközeinek a bemutatása után röviden kitekintünk még a sugárterápia fejlődési irányaira, megismerkedünk olyan módszerekkel, amelyek még részben kutatási vagy kísérleti stádiumban vannak csak: a hadronok és a neutronok alkalmazásával a sugárterápiában.

Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

Az előadás hanganyaga itt letölthető.

X-ray photographer Nick Veasey

A CERN részecskefizikai kutatóközpont, melyet 1954-ben alapított 12 ország Európai Nukleáris Kutatási Szervezet néven, s azóta nagyenergiájú fizikai kísérletek laboratóriumaként szolgál. A részecskegyorsítók segítségével a fizikusok az anyagi világunk szerkezetét, parányi összetevőit kísérlik meghatározni, valamint a világegyetem keletkezésének eseményeit kutatják. Közben számos gyakorlatban használható felfedezés történt, itt dolgozták ki például a világháló alapelveit. A Nagy Hadron Ütköztető (LHC) a világon a legnagyobb energiákat felhasználó kísérlet, melyben a 27 km-es alagútban a protonok és/vagy nehézionok közel fénysebességre gyorsulnak majd fel, hogy frontálisan ütközzenek. Az ütközéseket 4 hatalmas detektor segítségével rögzítik, másodpercenként 40 millió kép készítésével...

A Genf melletti CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) laboratórium 2006 óta fogad fizikatanárokat saját nemzeti nyelvükön történő továbbképzésre. A magyarok, akik 2006-ban elsőnek reagáltak a CERN kezdeményezésére, idén hetedik alkalommal vettek részt a kilencnapos továbbképzésen. 2012-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy a részecskefizikáról meghallgathassák a legfrissebb szakmai előadásokat és ezáltal továbbképezhessék magukat.

December elsején a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban tartották találkozójukat a tanárok, a CERN-i kutatók és nukleáris technikával foglalkozó szakértők, oktatók, fizikusok. Erről az alkalomról és a tanulmányútról szól a műsor.

– itt letölthető-

A műsorban közreműködtek: dr. Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technika Intézetének vezetője, prof. Kroó Norbert, kutató, fizikus, akadémikus, Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnök, prof. Kürti Jenő, egyetemi tanár, az MTA doktora, Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkár, prof. Csom Gyula, a Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány kuratóriumi elnök, Vizkelety Barbara, a Magyar CERN Bizottság titkára, Nemzeti Innovációs Hivatal munkatársa, Kiss István, főosztályvezető Paksi Atomerőmű, Jakab Roland, az Ericcson Magyarország vezérigazgató-helyettes, prof. Lévai Péter, az MTA Wigner Kutatóközpont Főigazgatója,  dr. Antal Ildikó, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum igazgatónője, dr. Frontó András, a Dachs Consulting and Bioscience Magyarországi Fióktelepének képviselője, Mick Storr, CERN Education Group Teachers Program vezetője, Tóth Diána, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium fizika, matematika tanára.

A képre kattintva galéria nyílik.

 1958-ban a Magyar Televízió egy korszakalkotó ötlettel állt elő - elindított egy tudomány-népszerűsítő sorozatot, amelyben egy pohár zenélni kezdett, a ruhacsipeszek táncoltak, szikrázott a szék és űrrakétává vált a kávéfőző... Ki ne emlékezne Öveges Józsefre és kísérleteire, arra az ismeretterjesztő műsorra, ami 12 éven át szórakoztatóvá, élményszerűvé varázsolta a fizikát, és hatása megannyi felnövő generáción túl is érezhető.

Öveges professzornak a kísérletező tanárnak, lelkesítő munkásságának ma is sok követője van, hozzáállása számos elhivatott, természettudományt oktató tanárnak példa.

Az azóta eltelt 40 év alatt rengeteg változás történt a természeti törvényszerűségek megfigyelésében, vizsgálatában - a mai, 21. századi technika és a tudomány legújabb eredményei, eszközei, a multimédiás alkalmazások a természettudományokat oktató tanároknak is új kihívásokat jelentenek, az egyes természeti jelenségeket bemutató kísérletekhez pedig sok új lehetőséget kínálnak.

Az európai kezdeményezéssel létrejött Színpadon a Természettudomány elnevezésű program éppen ezért a különböző tanítási módszerek, technikák, kísérletek kölcsönös megosztását, tapasztalatcseréjét célozza meg ezen a területen oktató tanárok között.

A kétévente megrendezésre kerülő eseményen résztvevő pedagógusok workshopok, előadások, kísérletek bemutatásán keresztül, műhelymunkák során ismerhetik meg egymás eredményeit, ötleteit, melyekkel hazatérve saját diákjaik természettudományok iránti érdeklődését erősíthetik.

A 2011-ben Koppenhágában megrendezésre kerülő Színpadon a Természettudomány programjára 9 magyar biológia, kémia vagy fizika szakos tanár juthat ki, ám ennek előfeltétele a magyarországi természettudományi-tanítási versenyen való részvétel és eredményes szereplés.

A 2010. október 2-án a budapesti Csodák Palotájában sorra kerülő tanítási fesztiválra július 15-ig várják azon tanárok jelentkezését, akik egyedi tanítási módszerrel, saját kísérletekkel, interdiszciplináris szemléltető technikákkal és újító ötleteikkel élményszerűen mutatnak be egy-egy természeti jelenséget, törvényszerűséget.

 Az őszi fesztivállal kapcsolatban beszélgettünk a rendezvény fővédnökével Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, az egyik szervezővel Sükösd Csabával, a BME Nukleáris Technika Tanszék vezetőjével, a támogató képviseletében Paróczai Margittal, a Richter Gedeon Rt. Emberi Erőforrás igazgatójával és Egyed Lászlóval, a helyszínt biztosító Csodák Palotája igazgatójával.

(a névre kattintva az interjú meghallgatható)

A pályázatról és a feltételeiről bővebben olvashatnak a http://www.szinpadon-a-tudomány.hu weboldalon.