Mai műsorunkat ismét annak az áldozatos munkának szenteljük, amely az igazán elhivatott pedagógusokat jellemzi, akik rengeteg figyelmet és energiát áldoznak tanítványaik érdeklődésének felkeltésére, motiválására, látókörük, tájékozottságuk szélesítésére. Hogy fontosságukat és kiemelkedő szerepüket a természettudományos oktatásban részt vevő tanárok megértsék és tudásukat frissítsék folyamatos továbbképzésekre, ankétokra, tanulmányutakra van szükség, hogy ott szerzett friss tapasztalataikat, lelkesültségüket a következő generációknak átadhassák. Van egy tanulmányút, amely a szokásosnál jóval többet ad a tanároknak. 9 éve szervezik meg a svájci részecskefizikai laboratórium látogatását, melyen évente közel 40 fő vehet részt. Az ötlet és a megvalósítás sokban a kint dolgozó magyar kutatóknak, az itthon dolgozó, de a CERN munkatársaival jó kapcsolatokat ápoló fizikusoknak és Mick Storr-nak a CERN oktatásért felelős korábbi munkatársának volt köszönhető. A CERN-ben zajló tanári továbbképzési program azóta nagyívű nemzetközi programsorozattá vált, melyben a magyar tanulmányút csak egy a többszáz közül. 2014-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy elmélyüljenek a kvantumfizika rejtelmeibe, és ismerkedjenek a kutatók munkájával és a tudomány legújabb eredményeivel. A tanulmányút valójában nemcsak a Genfben töltött egy hét, hanem felkészítő előadásokon is részt vesznek a tanárok, és utólag is beszámolót kell készíteniük a hasznos tapasztalatokról, melynek bemutatására a záróeseményen többnyire december elején kerül sor a Budapesti Elektrotechnikai Múzeumban. Itt újra találkozhatnak a közösséggé kovácsolódott útitársak, kutatók, szervezők, felfrissítik emlékeiket, megerősíthetik kapcsolataikat, valamint bepillantást nyernek a múzeum kiállításába, és interaktív fizikaórán vehetnek részt. Ezen a találkozón készítettünk néhány felvételt. Először Horváth Dezső fizikussal a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Wigner fizikai kutatóközpont munkatársával, kutatóval beszélgetünk, majd a tanulmányút 3 résztvevőjével, Hódosi Ágnes és Szabó László fizikatanárral, akik 2014 nyarán együtt gyűjtötték tapasztalataikat, majd Oláh Évát hallhatjuk, aki 2009-ben vett részt a tanulmányúton és azóta jelentős kutatásokat folytat a kvantumfizika oktatásának területén. Később rövid beszámolót hallhatnak Dr. Jarosievitz Beáta közoktatási szakértőtől, a CERN-i tanulmányút egyik szervezőjétől, de ezúttal egy egészen más programról fog mesélni. Az októberben Brüsszelben megrendezésre került legnagyobb európai oktatási konferenciáról és workshopról, amelyet a Scientix nevű nemzetközi, virtuális tanári, oktatói hálózat szervezett. A hálózathoz a scientix.eu internetes oldalon lehet csatlakozni, ahonnan nemcsak számtalan természettudományos bemutatót, kísérletet, tananyagot lehet letölteni, hanem folyamatos konzultációra és online tapasztalatcserére is van lehetőség. Az általuk szervezett konferenciára pályázat útján Magyarországról is jutottak ki középiskolai, sőt még általános iskolai tanárok is, ahol saját maguk is bemutathatták kísérleteiket. A műsor itt meghallgatható.

„Az igazán sikeres matematikusok a sikereket gyakran annak köszönhették, hogy teljesen megfeledkeztek arról, amit végső soron akartak, vagy, hogy egyáltalán akartak-e végső soron valamit, hogy visszautasították a profitáló dolgok kutatását és kizárólag az intellektuális elegancia kritériumának irányítására hagyatkoztak.” (Neumann János)
A magyar tudományos életben is számtalanszor találkozhatunk pusztán az említett elegancia által vezérelt tudományos élettel, találmányokkal, elméletekkel. Ezúttal a matematika történetében jól ismert kiemelkedő, de az ezzel a területtel nem foglalkozók számára jobbára ismeretlen alkotókkal ismerkedünk meg Szabó Péter Gábor matematikatörténész, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport adjunktusának segítségével, akivel a magyarországi tudományművelők életéről beszélgettünk. A műsor itt meghallgatható.

A giesseni  Mathematikum a világ legelső interaktív matematika múzeuma, ahol 150 szemléltető eszköz tárja szélesre számunkra a tudomány kapuit és a matematikai jelenségeket kézzelfogható formában ismerhetjük meg. Ebből a múzeumból érkezett a Budapesti Goethe Intézet szervezésében 20 demonstrációs eszköz, matematikai játék, a Népligetben lévő Planetáriumba, ahol összesen közel 3 és félezer iskolás ismerkedhetett a jelenségekkel a kiállítás nyitvatartásának három hetében. A Szemléletes Matematika című kiállításról a nyüzsgő gyerekraj közepén Kövesi Judit beszél, aki maga is jelentős részt vállalt a szervezésben, majd Dr. Nagy Mártát, az intézet kulturális osztályvezetőjét kérdeztük a Budapesti Goethe Intézet küldetéséről, közéleti, oktatási szerepéről. A Planetárium egyéb műsorairól, közművelődési tevékenységéről, programjairól pedig a csillagász előadó munkatárs, Nyerges Gyula mesél. A műsorunk itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik.

ELTE Természetrajzi Múzeumának Zoológiai, Antropológiai és Paleontológiai Gyűjteményét mutatja be Dr. Zboray Géza, a biológusképzés legendás anatómiatanára, egyetemi adjunktus, aki 2002-ben a múzeum újjáélesztésért Pro Universitate kitüntetést kapott. A bennfentes tárlatvezetés során azt is megtudhatjuk, miként segíti a kutató biológus munkáját az episzkóp, a mikromanipulátor, a fotométerek, az elektroenkefalográf, az ultramikrotom, az antropométer, a PCR készülék, a kimográf, az ultracenrifuga….A múzeumot az érdeklődők hétfőn és pénteken 10 és 16 óra között, szerdán és vasárnap 10-től 14 óráig látogathatják a Pázmány Péter sétány 1/C épületben.

A tárlatvezetésről készült műsorunk itt meghallgatható, a képekre kattintva galéria nyílik.

 2013 novemberében is megrendezésre került a CERN-i fizikatanári továbbképzés résztvevőinek találkozója az Elektrotechnikai Múzeumban. A CERN és az ott kutató fizikusok nagyon fontosnak tartják a tanárok továbbképzését és megbecsülését, hiszen az elkövetkező generációk felkészültsége, érdeklődése és tudása is rajtuk múlik. Éppen ezért a tudomány nagyköveteiként tekintenek rájuk. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett nyári tanulmányi kirándulás a svájci részecskegyorsító kutatólaboratóriumba, ahol igazolni tudták a Higgs-bozon létezését és ezért az elmélet megalkotóját Nobel-díjjal jutalmazták, minden résztvevőnek hatalmas élmény. Az itt meghallgatható műsor erről a találkozóról szól.
Közreműködnek a megszólalás sorrendjében:
Horváth Dezső, fizikus professzor, az MTA doktora,
Bacsó Dani és édesanyja, Benkő Angéla,
Jarosievitz Zoltán, az Elektrotechnikai Múzeum szakembere,
Garay Zsuzsa, a CERN Látogatóközpontjának munkatársa,
Pásztor Gabriella, fizikus, a Genfi Egyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa,
Lendvay Dorottya, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium fizikatanára,
Varga János, a székesfehérvári Gróf Széchenyi Műszaki Szakközépiskola tanára,
Jarosievitz Beáta, közoktatási szakértő, a budapesti Gábor Dénes Főiskola oktatója, a tanulmányutak egyik szervezője.

Wigner Jenő születésének 111. és Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából november 11-13. között "Colourful & Deep” címmel nagyszabású nemzetközi szimpóziumot rendezett névadója kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. Bár a tudományos programok nagy része angolul zajlott, a “Wigner öröksége” szekcióban két magyar nyelvű előadás is elhangzott, Hargittai István akadémikus Wigner Jenőt, a sokoldalú tudóst mutatta be, Kovács László professzor pedig a Nobel-díjas fizikus magyarországi diákéveit idézte fel.

Az előadások a címre kattintva meghallgathatók, a képekre kattintva galéria nyílik.

Hargittai István: Wigner és a 20.század

Kovács László: Wigner, a fasori diák

November 14-én délelőtt a Fasori Gimnáziumban és környékén egy Wigner-emléktúrán vehettek részt az érdeklődők, kora délután pedig a KFKI előtti tér Wigner Jenő térre történő jelképes átkeresztelésére került sor, a XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat képviselőinek részvételével. Thaler Tamás képei az eseményről itt megtekinthetők.

A CERN részecskefizikai kutatóközpont, melyet 1954-ben alapított 12 ország Európai Nukleáris Kutatási Szervezet néven, s azóta nagyenergiájú fizikai kísérletek laboratóriumaként szolgál. A részecskegyorsítók segítségével a fizikusok az anyagi világunk szerkezetét, parányi összetevőit kísérlik meghatározni, valamint a világegyetem keletkezésének eseményeit kutatják. Közben számos gyakorlatban használható felfedezés történt, itt dolgozták ki például a világháló alapelveit. A Nagy Hadron Ütköztető (LHC) a világon a legnagyobb energiákat felhasználó kísérlet, melyben a 27 km-es alagútban a protonok és/vagy nehézionok közel fénysebességre gyorsulnak majd fel, hogy frontálisan ütközzenek. Az ütközéseket 4 hatalmas detektor segítségével rögzítik, másodpercenként 40 millió kép készítésével...

A Genf melletti CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) laboratórium 2006 óta fogad fizikatanárokat saját nemzeti nyelvükön történő továbbképzésre. A magyarok, akik 2006-ban elsőnek reagáltak a CERN kezdeményezésére, idén hetedik alkalommal vettek részt a kilencnapos továbbképzésen. 2012-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy a részecskefizikáról meghallgathassák a legfrissebb szakmai előadásokat és ezáltal továbbképezhessék magukat.

December elsején a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban tartották találkozójukat a tanárok, a CERN-i kutatók és nukleáris technikával foglalkozó szakértők, oktatók, fizikusok. Erről az alkalomról és a tanulmányútról szól a műsor.

– itt letölthető-

A műsorban közreműködtek: dr. Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technika Intézetének vezetője, prof. Kroó Norbert, kutató, fizikus, akadémikus, Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnök, prof. Kürti Jenő, egyetemi tanár, az MTA doktora, Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkár, prof. Csom Gyula, a Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány kuratóriumi elnök, Vizkelety Barbara, a Magyar CERN Bizottság titkára, Nemzeti Innovációs Hivatal munkatársa, Kiss István, főosztályvezető Paksi Atomerőmű, Jakab Roland, az Ericcson Magyarország vezérigazgató-helyettes, prof. Lévai Péter, az MTA Wigner Kutatóközpont Főigazgatója,  dr. Antal Ildikó, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum igazgatónője, dr. Frontó András, a Dachs Consulting and Bioscience Magyarországi Fióktelepének képviselője, Mick Storr, CERN Education Group Teachers Program vezetője, Tóth Diána, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium fizika, matematika tanára.

A képre kattintva galéria nyílik.

„Intézetünk tudatában van annak, hogy érdeklődő fiatalok nélkül nem lehet világszínvonalú természettudományos kutatás Magyarországon, világszínvonalú természettudományos kutatás nélkül pedig gazdaságunk sem lesz versenyképes. Szerény eszközeinkkel ezért igyekszünk a diákok figyelmét a természettudomány értékeire, szépségeire irányítani.”

  – nyilatkozott Bársony István professzor, az  MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója, 2009-ben a sikeresen lezajlott  kutató diáktábor kapcsán.

Idén, 23 diák nyert felvételt a már harmadik alkalommal megrendezett kutatótáborba. Érkeztek Budapestről, vidékről és a határon túlról is, hogy különböző kiválóan felszerelt laboratóriumokban részt vegyenek az aktuális kutatásokban.

A kutatóintézet nemzetközi szinten részt vesz komplex funkcionális anyagok és nanométeres méretű szerkezetek interdiszciplináris kutatása, fizikai, kémiai és biológiai elvek feltárása és alkalmazása integrált mikro- és nanorendszerekben valamint vizsgálati módszerek fejlesztésében. A táborban résztvevő diákok beszélnek ezekről a kutatásokról és itt szerzett élményeikről.

Az általuk végzett munka és prezentáció közelebb hozza a hétköznapokhoz a szakzsargonban hangzatos kutatási célokat, s a „táborvezetők” is értékelik a szerzett tapasztalatokat, mesélnek az intézmény történetéről.    

Akik a kutatótábort bemutatják a hallgatóknak: prof. Gyulai József, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (röviden MFA) egyik létrehozója és nyugdíjazott vezetője, Dr. Daróczi Csaba Sándor, kutató fizikus, a tábor egyik főszervezője és a két résztvevő: Ferenc Kata és Tuza Réka gimnáziumi tanulók. A műsor ide kattintva meghallgatható.