Magyar matematikatörténet

2015.01.30. 14:12

„Az igazán sikeres matematikusok a sikereket gyakran annak köszönhették, hogy teljesen megfeledkeztek arról, amit végső soron akartak, vagy, hogy egyáltalán akartak-e végső soron valamit, hogy visszautasították a profitáló dolgok kutatását és kizárólag az intellektuális elegancia kritériumának irányítására hagyatkoztak.” (Neumann János)
A magyar tudományos életben is számtalanszor találkozhatunk pusztán az említett elegancia által vezérelt tudományos élettel, találmányokkal, elméletekkel. Ezúttal a matematika történetében jól ismert kiemelkedő, de az ezzel a területtel nem foglalkozók számára jobbára ismeretlen alkotókkal ismerkedünk meg Szabó Péter Gábor matematikatörténész, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport adjunktusának segítségével, akivel a magyarországi tudományművelők életéről beszélgettünk. A műsor itt meghallgatható.

dr.kovacs_k.jpgKovács László professzor a Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos rektor helyettese, neves tudománytörténész. 1990 óta foglalkozik fizikatörténeti kutatásokkal elsősorban a 20. századi magyar fizika történetével. E témában habilitált 2000-ben a Debreceni Egyetemen. Az általa vezetett kutatócsoport kiadványsorozatot, valamint számos írást jelentetett meg és sok hazai és külföldi előadás tartott. Tudománytörténeti publikációiban többek között foglalkozott Bay Zoltán, Eötvös Loránd, Hevesy György és Wigner Jenő munkásságával, életével. A történeti kutatásai mellett igen jelentős szerepet vállalt az ismeretterjesztés területén is és hosszú éveket áldozott a magyar fizikusok emlékhelyeinek összegyűjtésével, felkutatásával, dokumentálásával.
Műsorunkban tudománynépszerűsítő és oktatótevékenységéről beszélgetünk, ahol diák és későbbi tanári éveinek emlékei és szereplői idéződnek fel, tehetséges diákjai és kedves gimnáziumi tanárnője, az idén júliusban 106. életévét betöltő Kugler Sándorné fizikatanárnő is. Műsorunk itt meghallgatható.

20140314_150028_kk.jpg

Ógyalla, a szlovákiai Hurbanovo, a Konkoly Alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium, a mai szlovákiai központi csillagvizsgáló otthona. Ógyallán ezen kívül működik még két szintén Konkoly Thege Miklós által alapított intézmény a geomágneses és a meteorológiai obszervatórium melyek ma a Szlovák Akadémia intézetei. Konkoly Thege Miklós életéről és tudományos munkásságáról is olvashatunk abból a könyvből, melynek keresztelőjére 2014 március 14-én került sor, írója Ladislav Druga, a csillagvizsgáló munkatársa, és amely rövid áttekintést nyújt a csillagászat történetéről egészen napjainkig. A könykeresztelőre eljutott Bartha Lajos amatőrcsillagász, csillagászattörténész is, műsorunk első felében ő beszél Konkoly Thege Miklós életéről, alkotásairól, a csillagvizsgáló történetéről, majd Ladislav Druga, a Konkoly Thege Polgári Társulás elnöke mesél a könyvről, annak keresztelőjéről és egy bizonyos keresztanyáról. Közben a könyvkeresztelő hangulatát visszaidézve az eseményen részt vevő gyermek harmónika együttes zenéje hallható. A műsor itt meghallgatható és a képre kattintva további képek találhatók.

book53_1_8_html_3e72ef46_k.jpg

ELTE Természetrajzi Múzeumának Zoológiai, Antropológiai és Paleontológiai Gyűjteményét mutatja be Dr. Zboray Géza, a biológusképzés legendás anatómiatanára, egyetemi adjunktus, aki 2002-ben a múzeum újjáélesztésért Pro Universitate kitüntetést kapott. A bennfentes tárlatvezetés során azt is megtudhatjuk, miként segíti a kutató biológus munkáját az episzkóp, a mikromanipulátor, a fotométerek, az elektroenkefalográf, az ultramikrotom, az antropométer, a PCR készülék, a kimográf, az ultracenrifuga….A múzeumot az érdeklődők hétfőn és pénteken 10 és 16 óra között, szerdán és vasárnap 10-től 14 óráig látogathatják a Pázmány Péter sétány 1/C épületben.

A tárlatvezetésről készült műsorunk itt meghallgatható, a képekre kattintva galéria nyílik.

20140108_123609_k-horz.jpg

 

Malvasia, Cornelio 1662 diglib.cib.unibo.it.jpgLegújabb szeptembertől zajló sorozatunkban elsősorban olyan gyűjteményeket, múzeumokat mutatunk be, ahol tudománytörténeti érdekességek, tudományos kutatásokat segítő eszközök, vagy egy-egy jeles tudós életútjához tartozó hagyatékok bukkannak fel. Sorozatunkból megismerhették már az Eötvös Loránd emlékkiállítást, az OSZK-ban örzőtt hamisítványok, áltörténeti dokumentumok gyűjteményét, az akadémián őrzött rohonci kódex megfejtésének titkait, a tatai csillagvizsgáló és eszközeinek történetét, mai műsorunkban pedig az Eötvös Lóránd tudományegyetem könyvtárába kalauzoljuk Önöket, ahol  egy mindenképpen tudománytörténeti jelentőséggel bíró csillagászattörténeti tudásvagyon című kiállítás megnyitóján vettünk részt.  A kiállítás fő látványossága és apropója, hogy 2013. október 28-án Simon Mitton cambridge-i professzor adományozása révén visszakerült a könyvtár állományába egy 50 éve elveszettnek hitt könyv, egy 1662 kiadású csillagászati könyv, rövid nevén a Malvasia-kötet. „...” írja a könyvről dr. Knapp Éva  a könyvtáros-főtanácsos, az Egyetemi Könyvtár tudományos munkájának irányítója, kiállítás rendezője. Műsorunkban először a vele készült interjút hallhatják, majd Bartha Lajos amatőr csillagász és csillagászattörténész a magyarországi csillagászat elfelejetett évszázadai című megnyitóbeszédéből következnek részletek, s műsorunkat a könyv adományozójával, Simon Mitton cambridge-i csillagászprofesszorral készült rövid beszélgetés zárja. Simon Mitton professzor, író, csillagász, Cambridge-ben a Tudományfilozófiai Tudomáyntörténeti Tanulmányok vezetője és jelenleg a Királyi Csillagászati Társaság alelnöke és Könyvtári Bizottságának elnöke. A műsor innen letölthető, a képre kattintva galéria nyílik.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló

2012.07.19. 16:33

foep.gifEbben a műsorban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Asztrofizikai Obszervatóriuma – rövidebb nevén a Svábhegyi Csillagvizsgáló mutatkozik be, az 1997-től 2009-ig az intézet igazgatói posztját betöltő Balázs Lajos fizikus segítségével.

A nagyszombati egyetem obszervatóriumának alapításáig vezetik vissza az intézet történetét, de a legmeghatározóbb időszaka a 19-20. század fordulója volt, amikor a Főváros anyagi támogatásával és területén, Konkoly Thege Miklós 1899-ben a magyar államra hagyományozott eszközeivel, berendezéseivel, valamint Tass Antal csillagász, dr. Vass József és Klebesberg Kúnó kultuszminiszterek munkájának köszönhetően, 1921 és 1928 között a svábhegyi épületegyüttesben újraéledt és újraindult a magyarországi égi megfigyelés.

Legfőbb kutatási területei a változó (pulzáló) csillagok szerkezetének, a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének vizsgálata, exobolygók megfigyelése, valamint debreceni napobszervatóriumában a naptevékenység dokumentálása. A műsor itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik.

A műsort és a műsorban szereplő kutatást az OTKA támogatta.