Sybilla1.JPGMi a bibliográfia? Könyvészet? Írásművekről készült nyilvántartó és rendszerező jegyzék? A rendszerező jegyzékeknek összeállításával foglalkozó könyvtári tevékenység, tudományág? Könyvekre vonatkozó minden könyvészeti, irodalom- vagy tudománytörténeti vizsgálódásnak alapul szolgáló kiindulópont? Összeállítása oktatást, kutatást segítő közszolgálati feladat? Régi könyvek történetei, betűi, írói, szereplői között töltött kalandos időutazás vagy töredékekből, apró mozaikokból építkező, fáradtságos, szemrontó, hosszú munka?

Az Országos Széchényi Könyvtárban, a régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiai szerkesztőségében járunk, ahol a magyar tudományos akadémia együttműködésével, különlegesen szép és hosszadalmas munkával állítják össze a régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiáját. A szerkesztőség, munkájával, nagy elődők gyűjtéseit és leírásait követi, amelynek célja a régi magyarország területén kiadásra került vagy magyar nyelvű vagy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező külföldi nyomtatványok rendszerező jegyzékének elkészítése. A régi magyar könyvtár két első kötetét, mely a 1473 illetve 1531 és 1711 között megjelent magyarországi magyar és nem magyar nyelvű nyomtatványokat gyűjtötte össze és írta le 1879 és 1885 os kiadásban Szabó Károly a M. Tud. Akad. r. tagja, az Erdélyi Muzeumi és a kolozsvári M. Kir. Egyetemi Könyvtár igazgatója, a kolozsvári M. Kir. Egyetemen a hazai történelem ny. r. tanára. Ennek folytatásaként jelentek meg a kötet további részei 1971-ben, 1983-ban, 2000-ben és legutóbb az 1655-től 1670-ig tartó időszakot feldolgozó kiadvány az OTKA (az Országos Tudományos Kutatások Alapprogram) támogatásával. Ennek a bibliográfia kutatásnak egy jelentős részét tették ki a nyomdászati, nyomdatechnikai, nyomdatörténeti kutatások is, melynek eredményeiről két külön kötetben a Hungaria Typographica I-II. kötetében számolnak be a szerkesztők, kutatók.

Tabula_hungariae1.JPGAz első nyomtatott térkép, amely Magyarországot ábrázolja szintén az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában van, az 1880-as években került elő, s '82-ben Apponyi Sándor gróf vásárolta meg és adományozta a könyvtárnak 1924-ben. A térkép készítője a térkép jobb alsó részén elhelyezett díszes címmezőben olvasható latin nyelvű felirat szerint egy secretarius Lázár deák volt, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek környezetében élt és dolgozott. A források magyarként jelölik, ám ezt csak részben támasztja alá a térképen található helynevek írása. A térkép elkészítésében esetleg Jacob Ziegler matematikus volt a segítségére.A térkép szerkesztője Georg Tannstetter asztrológus, a bécsi egyetem tanára volt és a művet Johannes Cuspinianus császári tanácsos költségén, Petrus Apianus mester ingolstadti nyomdájában metszették és 1528 májusában sokszorosították. Nyomdászati különlegessége – ami a nemzetközi elismerést is kiváltotta –, hogy készítői különleges, úgynevezett sztereotípia eljárást alkalmaztak: a domborzati jelzések fametszéssel, feliratai pedig ólomlapocskákkal készültek, így érve el szép, egyenletes nyomtatási minőséget. A fekete-fehér nyomatot később kézzel színezték ki. Lipszky János 1804 és 1808 között készített részletes térképéig ezen a térképen volt a legpontosabb település meghatározás.

A műsor itt meghallgatható, a képekre kattintva galéria nyílik.

A bejegyzés trackback címe:

https://civiltudomany.blog.hu/api/trackback/id/tr745145160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.