20140121_164208_v.jpg

 „Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Állandó kiállítások mellett évente 2-3 időszaki kiállítással várják a látogatókat.”

Ez a hivatalos rövid bemutatása az Érden megalapított Földrajzi Múzeumnak. De hogy egy kicsit a paravánok mögé is bekukkantsunk és megelevenedjenek a bemutatott tárgyak, néhány nevet emelünk ki azon magyar tudósok, kutatók névsorából, akiknek életművét, expedícióit, tárgyi emlékeit a múzeum ápolja és kutatja. 

 

Kőrösi Csoma Sándor, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. Gróf Teleki Sámuel Kelet- Afrika kutató, aki életcéljának új földrajzi felfedezések megvalósítását tekintette. Stein Aurél, aki nyugati egyetemi orientalisztikai tanulmányok után vált Kína, India, Irán világhírű régész kutatójává. Baktay Ervin, India kultúrájának, művészetének népszerűsítője. Déchy Mór, alpinista, tudományos kutató, a Kaukázus egyik legjobb ismerője. Teleki Pál a modern gazdaságföldrajz hazai megalapítója, kitűnő térképész. Prinz Gyula, geográfus-geológus, aki csodálatos panoráma tusrajzokon örökítette meg a kínai Tien-san csúcsait, völgyeit. Reguly Antal a finnek után az oroszországi kis rokonnépek (vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek) közé utazott és folytatta nyelvészeti gyűjtőmunkáját. Almásy László, a technika szerelmese, a Líbiai-sivatag korának egyik legjobb ismerője. Sáska László orvos, Afrika-kutató, akit Abesszínia Albert Schweitzereként is emlegették. Vámbéry Ármin, turkológus, nyelvész, Ázsia-kutató. 

Mindezen utazók életének, utazásainak, kutatásaink és felfedezéseinek fennmaradt, hátrahagyott emlékeinek összegyűjtését és múzeumi célokra való feldolgozását tűzte ki célul Balázs Dénes, a múzeum alapítója, aki 1958-1994 között maga is öt kontinens mintegy 130 országában végzett természettudományi, botanikai és zoológiai gyűjtéseket, illetve természetföldrajzi tereptanulmányokat.
Az ő emlékeit, expedícióit feldolgozó, júniusban megnyíló kiállítást mutatja be a múzeum archívumkezelő munkatársa, Lendvainé Tímár Edit.

A műsor itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik.

book53_1_8_html_3e72ef46_k.jpg

ELTE Természetrajzi Múzeumának Zoológiai, Antropológiai és Paleontológiai Gyűjteményét mutatja be Dr. Zboray Géza, a biológusképzés legendás anatómiatanára, egyetemi adjunktus, aki 2002-ben a múzeum újjáélesztésért Pro Universitate kitüntetést kapott. A bennfentes tárlatvezetés során azt is megtudhatjuk, miként segíti a kutató biológus munkáját az episzkóp, a mikromanipulátor, a fotométerek, az elektroenkefalográf, az ultramikrotom, az antropométer, a PCR készülék, a kimográf, az ultracenrifuga….A múzeumot az érdeklődők hétfőn és pénteken 10 és 16 óra között, szerdán és vasárnap 10-től 14 óráig látogathatják a Pázmány Péter sétány 1/C épületben.

A tárlatvezetésről készült műsorunk itt meghallgatható, a képekre kattintva galéria nyílik.

20140108_123609_k-horz.jpg

 

kalcit_bulgaria_k.jpgDr. Weiszburg Tamás az ELTE TTK Ásványtani tanszékének docense vezet körbe minket az egyetem Természetrajzi Múzeumának Ásvány- és Kőzettárában, mely 2022-ben költözött át a Lágymányosi Kampusz egyik modern épületébe, de az építkezés alatti folyamatos tárgyalások eredményeképpen megőrizte régi történeti egységét, megjelenését. A kiállítás bemutatása során megismerkedhetünk az ásványok gyűjtésének, az ásványtan, a geológia tudományágának kialakulásával és magának a múzeumnak a történetével. Híres gyűjtőkről, mecénásokról, professzorokról hallhatunk, valamint természetesen megtudhatjuk, milyen kutatások folynak jelenleg ezen a területen és azt is hogyan gazdálkodhatunk helyesen a jövőben e rejtett kincseinkkel.  

A műsor itt meghallgatható, a képre kattintva galéria nyílik.

süti beállítások módosítása