Tanárok és a kvantumfizika

2015.02.17. 18:05

Mai műsorunkat ismét annak az áldozatos munkának szenteljük, amely az igazán elhivatott pedagógusokat jellemzi, akik rengeteg figyelmet és energiát áldoznak tanítványaik érdeklődésének felkeltésére, motiválására, látókörük, tájékozottságuk szélesítésére. Hogy fontosságukat és kiemelkedő szerepüket a természettudományos oktatásban részt vevő tanárok megértsék és tudásukat frissítsék folyamatos továbbképzésekre, ankétokra, tanulmányutakra van szükség, hogy ott szerzett friss tapasztalataikat, lelkesültségüket a következő generációknak átadhassák. Van egy tanulmányút, amely a szokásosnál jóval többet ad a tanároknak. 9 éve szervezik meg a svájci részecskefizikai laboratórium látogatását, melyen évente közel 40 fő vehet részt. Az ötlet és a megvalósítás sokban a kint dolgozó magyar kutatóknak, az itthon dolgozó, de a CERN munkatársaival jó kapcsolatokat ápoló fizikusoknak és Mick Storr-nak a CERN oktatásért felelős korábbi munkatársának volt köszönhető. A CERN-ben zajló tanári továbbképzési program azóta nagyívű nemzetközi programsorozattá vált, melyben a magyar tanulmányút csak egy a többszáz közül. 2014-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy elmélyüljenek a kvantumfizika rejtelmeibe, és ismerkedjenek a kutatók munkájával és a tudomány legújabb eredményeivel. A tanulmányút valójában nemcsak a Genfben töltött egy hét, hanem felkészítő előadásokon is részt vesznek a tanárok, és utólag is beszámolót kell készíteniük a hasznos tapasztalatokról, melynek bemutatására a záróeseményen többnyire december elején kerül sor a Budapesti Elektrotechnikai Múzeumban. Itt újra találkozhatnak a közösséggé kovácsolódott útitársak, kutatók, szervezők, felfrissítik emlékeiket, megerősíthetik kapcsolataikat, valamint bepillantást nyernek a múzeum kiállításába, és interaktív fizikaórán vehetnek részt. Ezen a találkozón készítettünk néhány felvételt. Először Horváth Dezső fizikussal a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Wigner fizikai kutatóközpont munkatársával, kutatóval beszélgetünk, majd a tanulmányút 3 résztvevőjével, Hódosi Ágnes és Szabó László fizikatanárral, akik 2014 nyarán együtt gyűjtötték tapasztalataikat, majd Oláh Évát hallhatjuk, aki 2009-ben vett részt a tanulmányúton és azóta jelentős kutatásokat folytat a kvantumfizika oktatásának területén. Később rövid beszámolót hallhatnak Dr. Jarosievitz Beáta közoktatási szakértőtől, a CERN-i tanulmányút egyik szervezőjétől, de ezúttal egy egészen más programról fog mesélni. Az októberben Brüsszelben megrendezésre került legnagyobb európai oktatási konferenciáról és workshopról, amelyet a Scientix nevű nemzetközi, virtuális tanári, oktatói hálózat szervezett. A hálózathoz a scientix.eu internetes oldalon lehet csatlakozni, ahonnan nemcsak számtalan természettudományos bemutatót, kísérletet, tananyagot lehet letölteni, hanem folyamatos konzultációra és online tapasztalatcserére is van lehetőség. Az általuk szervezett konferenciára pályázat útján Magyarországról is jutottak ki középiskolai, sőt még általános iskolai tanárok is, ahol saját maguk is bemutathatták kísérleteiket. A műsor itt meghallgatható.

Mai műsorunkban a Tévelygő vikingek, avagy az égbolt-polarizációs viking-navigáció lépéseinek pszichofizikai vizsgálatáról hallhatnak két fiatal kutató Farkas Alexandra és Száz Dénes előadásában, mely a Magyar Biofizikai Társaság Fotobiológiai Szekciója 2014. december 15-i miniszimpóziumán hangzott el. A két fiatal kutató érdeklődésének középpontjában a vikingek navigációs technikája áll, hiszen a viking hódítások idején sem a mágneses iránytűt, sem a ma elterjedt időmérő eszközöket sem ismerték, mégis a feljegyzések és régészeti leletek azt igazolják, hogy hajóútjaik során pontosan tudták tartani a kitűzött irányt. Első gondolatunk nyilván az, hogy a Nap és a csillagok fényének tükrében tájékozódtak, de ha figyelembe vesszük, hogy az általuk kereskedelmi útvonalként használt Grönlandot és Skandináviát összekötő tengeri út a 61. szélességi fokon fekszik, ahol igen zord a klíma, viharos, jobbára felhős, ködös viszonyok jellemzik, ez nem is lehetett olyan könnyű. Milyen fényjelenségek, hipotézisek, milyen régészeti leletek és kísérletek lehetnek segítségünkre egy-egy viking navigációs eszköz használatának és pontosságának bizonyítására, erről szól az előadásuk. A műsor itt meghallgatható.

2015-ben a Magyar Biofizikai Társaság Fotobiológiai Szekciója, az élet és a fény tudományának képviselői is nagy figyelmet és további előadásokat, publikációkat szentel a Fény Nemzetközi Éve programsorozatának.
Az Európai Fizikai Társulat (EPS) kezdeményezése elnyerte az UNESCO és rajta keresztül az ENSZ támogatását arra, hogy a 2015. év, a Fény Nemzetközi Éve legyen. A világeseménnyé váló kezdeményezéshez Magyarország is örömmel csatlakozik. A fénnyel kapcsolatos hazai események, programjavaslatok kidolgozója, szervezője és koordinátora, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László akadémikus által felkért, tudósokból, kutatókból, művészekből és tanárokból álló 26 fős Programbizottság, amelynek elnöke Kroó Norbert akadémikus, elnöki tanácsadó.
A tervezett programok és rangos események a hazai közvélemény figyelmét hivatottak felhívni a fénynek a tudományban, oktatásban, technológiákban, művészetekben, gyógyításban, élelmiszerek gyártásában, a biológiai sokszínűség kialakulásában, vagyis az élet minden területén betöltött, kiemelkedően fontos szerepére. Kísérjék Önök is figyelemmel 2015 a fény nemzetközi éve programjait a Magyar Tudományos Akadémia honlapján keresztül!

süti beállítások módosítása