A debreceni botanikus kertben, a látványos sétány végén, a burjánzó növények közül alig észrevehetően bukkan fel az MTA, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet Napfizikai Obszervatóriuma, ahol már 1958 óta zajlanak folyamatos kutatások, megfigyelések, s a csendes természeti környezetben a világ legnagyobb adatbázisa fejlődött ki a naptevékenységgel összefüggő jelenséggel, a napfoltokkal kapcsolatban.

„Az osztály 1958 elején a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Botanikus Kertjében álló egyetemi bemutató csillagda épületébe költözött és itt Dezső Loránt vezetésével az MTA Napfizikai Obszervatóriuma néven új kutatóintézet jött létre. A költözés után az egyetemi csillagvizsgáló eredeti épületét kibővítették, és két fotohéliográffal megkezdődött a rendszeres észlelés. 1972-ben az egyik fotohéliográf a gyulai víztorony tetején kialakított Gyulai Megfigyelõ Állomásra került, ami kettős előnnyel járt. Egyrészt a világon csak egyetlen naptávcső van, melynek cölosztát-tükre a talajszinttől magasabban van, mint a gyulai távcső (43m), ami a leképezés szempontjából döntően fontos körülmény, másrészt így az év folyamán átlagban 50-nel több olyan nap van, amikor készül saját észlelésünk. A  hetvenes évek elején jelentős fejlesztés történt az obszervatóriumban, az épületet kibővítették és egy nagy koronográfot állítottak fel. A műszerhez spektrográf és egy Lyot-típusú H-alfa szűrő tartozik. 1980-ban az obszervatóriumot újból egyesítették az MTA Csillagászati Kutató Intézetével, amelynek jelenleg napfizikai osztályaként működik.”

Dr. Ludmány András az obszervatórium vezetője mutatja be az intézetet és az ott folyó kutatásokat. A félórás beszélgetés innen letölthető, az albumhoz a képekre kattintva juthatnak el.

Decemberi műsorunkban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai meséltek egy-egy, a gyűjteményhez kapcsolódó kiállításról. Az 1802-ben alapított nemzeti gyűjteményben rengeteg olyan kincs van, mely ugyan a kutatóktól nincs elzárva, mégis ritka alkalmak egyike, hogy a közönség számára kiállítják. A könyvtár térképészeti osztályán, nemzetközi szinten is jelentős történeti dokumentumok, iratok, térképek és glóbuszok sorakoznak, s a könyvtár könyvtárakról szóló szakgyűjteménye is, egy emeletnyi önálló egységével, egyfajta önreprezentációjával szinte múzeumi hangulatúvá varázsolja az intézményt.

Plihál Katalinnal és Elekes Irénnel a könyvtár két munkatársával beszélgettünk a nagy glóbuszkiállításról és egy kisebb kamara-kiállításról, amely a Magyarországon 1888-ban alapított női könyvgyűjtemény értékesebb darabjait mutatta be.                                  

Az interjúk - Elekes Irénnel a Magyar Asszonyok Könyvtárának történetéről és Plihál Katalinnal a nyomtatott, magyar nyelvű föld- és éggömbkiállításról - a nevekre kattintva letölthetők. A fényképalbum a képekre kattintva elérhető (a képeket készítette: Kozma Katalin és Nagy Helga).

2011. január 25-i műsorunkat ismét a természettudományt tanító tanárok és tehetséggondozók munkájának bemutatására szántuk, hiszen nagyon keveset hallunk ugyan róla, de számos olyan program, tanári kezdeményezés, nemzetközi együttműködés, fesztivál és innovációs vásár van, ahol a diákok saját alkotásaikkal, kutatásaikkal megjelenhetnek. Ilyen alkalmak például a TIT Kossuth Klub által szervezett Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás, mely a francia alapítású MILSET mozgalom tagjaként biztosítja a díjazottaknak a nemzetközi kiállításon való szereplést. 2010. december 7-én egy úgynevezett Tehetségpont, a Gábor Dénes Főiskolán tehetségnapot szervezett, ahol a felkarolt középiskolás diákok mutathatták be a közönségnek sokszor már nemzetközi – amerikai és japán – díjakkal kitüntetett munkájukat, s tanáraik külön kis workshop-okon ismertették érdeklődő kollégáiknak módszereiket, ötleteiket, melyekkel a természettudományokat próbálják a tanulókhoz közelebb vinni. Ezen a rendezvényen beszélgettünk Dr. Gambár Katalinnal, a Gábor Dénes Tehetségpont vezetőjével, Darvas Dominikával, a moszkvai 2010 Expo Sciences Europe rendezvényére kijutott diákalkotóval, valamint Dr. Jarosievitz Beátával, aki 2010-ben megkapta a fizika népszerűsítéséért járó Ericsson-díjat. (A nevekre kattintva az interjúk letölthetők, a képekre kattintva pedig egy belső videoösszefoglaló található.)